Legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka tervez energiakorszerűsítést, de az elvárt eredményhez edukáció is szükséges
A rezsicsökkentési szabályok módosulása jelentősen növelte a háztartások energiaköltségeit. Ennek ellenére nem változott számottevően az energiakorszerűsítést tervezők aránya, és továbbra is a kisebb munkákra, fejlesztésekre a legnagyobb a kereslet – derült ki a vállalatunk legfrissebb reprezentatív kutatásáunkból. Országos építőanyag-kereskedelmi hálózatunk szerint jól átgondolt, megtervezett beruházásokkal jelentős megtakarításokat is el lehet érni, ehhez azonban elengedhetetlen az építkezők és felújítók edukációja.
Továbbra is hasonló mértékben terveznek a válaszadók energiakorszerűsítési beruházásokat, mint tavaly ilyenkor, a beruházások pedig inkább az építőipari trendeket követik és a rezsiköltségek alakulásának nincs jelentősebb hatása ezekre – derül ki az Újház megrendelésére, az Opinio által végzett reprezentatív kutatásból.
A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy a közelmúltban végzett számításokat arra vonatkozóan, hogyan alakulnak a jövőben a rezsiköltségei, a válaszadók 37 százaléka pedig tervez is valamilyen energetikai korszerűsítést a költségei és ökológiai lábnyoma csökkentése érdekében. Elsősorban azonban a háztartások eszközportfoliójában várhatóak kisebb változtatások, például többen terveznek energiatakarékos izzókat vásárolni. A korszerűsítési munkákra átlagosan 1 és 5 millió forint közötti összeget szánnak az emberek, a megkérdezettek 64 százaléka pedig kevesebb mint 1 millió forintot tud fordítani a korszerűsítésre. A felújítások finanszírozását 61 százalék teljesen önerőből tervezi megoldani, 17 százalék önerőből és hitelből, 10 százalék csak hitelből, 12 százalék pedig az önerő mellett állami támogatások igénybevételével tudja fedezni a munkálatokat.
Az elvárások azonban sok esetben magasabbak lehetnek: a jelentős energiamegtakarítással járó beruházások nagyobb pénzügyi ráfordítást jelentenek a háztartások számára, ennek következtében az energiaköltségek drasztikus emelkedésének hatására sem növekedett kiemelkedően ezen megoldások használatának tervezése. Szigetelésben például a tavaly megkérdezettek 13 százaléka, idén 14 százaléka gondolkodott, a tetőfelújítás tavaly is és idén is a megkérdezettek 10 százalékának szerepelt a terveiben, a nyílászárók cseréjét illetően pedig még csökkent is az érdeklődés: míg 2021-ben a megkérdezettek 15 százaléka tervezte az ablakok és ajtók cseréjét, addig 2022-ben már csak 13 százalék. Egyedül a megújuló energiaforrások terén nőtt számottevően az érdeklődés, 2021-ben 4 százalék mondta azt, hogy tervez ezen a téren beruházást, 2022-ben ez már 8 százalék volt. Azon 37 százalék körében, akik terveznek valamilyen korszerűsítést, a legnépszerűbb megoldások az energiatakarékos fényforrások (41%), a szigetelés (37%), a nyílászárócsere (35%) és a fűtéskorszerűsítés (28%) voltak.
A többség kizárólag kisebb korszerűsítést tervez, ezért az elvárt megtakarítás mértéke is viszonylag alacsony, a legtöbben 15 százalék alatti megtakarításra számít, a felújítók 15 százaléka viszont 30 százalék feletti fogyasztáscsökkenést remél a tervezett felújításoktól. Összeségében a válaszadói elvárások magasabbak, mint a ténylegesen elérhető megtakarítás.
„A rezsiárak alakulása nyomán az energiatakarékosság nemcsak környezetvédelmi trend, hanem elengedhetetlen pénzügyi lépés lett” – mondta el a kutatás megállapításaival kapcsolatban dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója. „Az energiatakarékos megoldásokra nagy az érdeklődés, de főként a kisebb, pénztárca kímélő munkákra nőtt meg a kereslet, amikkel gyorsan, egyszerűen és viszonylag kis befektetéssel lehet kisebb összegeket megspórolni a rezsin. Sok mindenen múlik, hogy ki mennyire tud a zsebébe nyúlni egy korszerűsítési projekt során, de fontos tudni, hogy a megfelelően elkészített tervek és profi kivitelezés eredményeképpen már igen jelentős energiamegtakarítást lehet elérni. Ezért az Újház folyamatosan azon dolgozik, hogy edukációval és innovatív megoldások népszerűsítésével megismertesse ezeket a lehetőségeket a lakosság körében, és hogy időtálló megoldásokat kínáljon az energiahatékonyság növelésére. A megfelelő információk birtokában az építkezők és felújítók tudatosabb, megalapozottabb döntést tudnak hozni arról, hogy mire mennyi pénzt szánnak, és pontosabban látják, hogy ezekkel a beruházásokkal mennyit tudnak majd megtakarítani” – tette hozzá.
