Felújítás
Az aktív és a passzív szellőztetés
2019. június 11.
Legyen szó iroda- vagy lakóház valamely helységének szellőzéséről, a megfelelő szellőztetés megoldása kimondottan fontos, mivel alapvető élettani és komfortérzetet befolyásoló hatása van. Ha sok levegőt használunk el egy zárt térben, abban egyre alacsonyabb lesz az oxigén koncentrációja és nagyobb a szén-dioxidé. Ez elálmosodáshoz, koncentrációs zavarokhoz, fejfájáshoz is vezethet. Természetes légzésünk mellett egyéb tevékenységeink, mint a főzés, mosás, fürdés, stb. is növeli az adott helység páratartalmát, ami szintén okozhat diszkomfortérzetet. A magas páratartalom fokozhatja a penészesedés veszélyét is, amely egészségügyi kockázatokkal jár. Tehát helyiség a levegőjét cserélni kell, de a legjobb, ha ezt gazdaságosan tudjuk kivitelezni.
A hagyományos ablaknyitás a legegyszerűbb módja a levegő cseréjének, de számtalan hátránya van. Egyrészt nem gazdaságos, hiszen télen a drágán felfűtött levegőt csak úgy kiengedjük a falakon kívülre. Nyáron és a melegebb hónapokban pedig a por, illetve rovarok is beronthatnak a lakásunkba, és a lakás klímája is gyorsabban melegszik fel. A szakemberek azt tanácsolják, hogy óránként a levegő 30-40%-át cseréljük ki. Így ablakainkat is ennek függvényében kellene néhány óránként nyitni-csukni. Lássuk be, ez azért nem minden esetben valósítható meg.
Szellőztető az ablakkeretben egy köztes megoldás. Van egy jó nyílászárónk, amely túl jól szigetel (műanyag, alu, stb.), de a friss levegő bejuttatása, és a penészképződés elkerülése végett gyárilag réseket fúrnak rá. Kis fedőkupak, és levegőszűrő segítségével működhet némi szellőzés. A megoldásnak lesz előnye is, hátránya is. Haszna, hogy a megfelelő méretű résekkel elkerülhető a penészesedés és a nagyon magas páratartalom. A szellőztetést viszont nem oldotta meg. A pénztárcát sem kíméli, mert a felfűtött levegő termodinamikailag ugyanúgy elhagyja a szobát, legfeljebb nem olyan intenzitással mint a nyitott ablaknál.
Megoldás a szellőztető rendszer telepítése lehet, amelyekre érdemes már a ház tervezésekor, és építésekor gondolnunk. Most sokan gondolhatják, hogy ez a megoldás inkább irodaházakra jellemző, de a passzívházak esetén is hasonlóan kritikus pont a szellőzés. Mivel a passzívházak is egyre terjednek, miért ne foglalkozhatnánk az itt alkalmazott technikákkal? A beszerelés megoldható egy felújítás alkalmával is. Mivel a szellőztető rendszer igen magas költséghányadát a légtechnikai rendszer kiépítése jelenti, ezért érdemes a „szerkezet magját” megfelelően megválasztani, és hőcserélővel ellátott típust vásárolni belőle. Egy hőcserélős rendszer akár 40%-70% megtakarítást is hozhat a fűtésszámlán azzal, hogy a bentről kivezetett levegőt úgy vezeti ki, hogy közben a másik csőben lévő friss levegőnek a saját hőmérsékletét átadja. Télen a meleg levegőt, nyáron a hideg levegőt tartja odabenn, tehát évszaktól függetlenül hasznos.
Átalakításnál, ha nem szeretnénk az egész házat bonyolult légtechnikával ellátni, az egyhelységes szellőztetés is szóba jöhet. Ez a decentralizált, egyhelységes, hővisszanyerős szellőztető, amely a külső falra kerül beszerelésre. A ventilátoros, kerámiabetétes eszközök lényege, hogy párban és váltott üzemben működnek. 1-1,5 percenként váltanak. Beszerelésükkor két nagyobb falfúrásra, esetenként bontásra és áramforrás telepítésére van szükség. Működésének lényege, hogy a meleg levegő a kerámiabetétet felmelegíti, amikor elhagyja a lakást. A gyors váltást következtében a beszívott levegő, a kerámia által elraktározott hőt visszaveszi, így csekély hőveszteséggel lehet szellőztetni. Hátránya, hogy a levegő cseréje ugyanazon az útvonalon történik, ami nem higiénikus. Ezen berendezések többnyire zajosak is és összetettebb szűrők sem csatlakoztathatóak hozzájuk.
Amennyiben hőcserélős megoldáson gondolkodunk, léteznek olyan kivitelek is, mint az ellenáramú hőcserélős, és kétventilátoros változatok. Ezek a fentiekben említett hátrányokat kiküszöbölik. A hő visszanyerésének hatásfoka ezeknél jobb, mivel a ventilátorok folyamatosan működnek. Hangjuk egyenletes és állandó, így nem annyira feltűnő. Korszerűbb szűrőt is csatlakoztathatunk hozzá.
Új ház építésénél mindenképpen a központi szellőztetés a jó megoldás. Itt a helységek szellőzése központilag valósul meg. A szellőztető rendszeren keresztül bejut a friss előszűrt levegő, és távozik az elhasznált. Lényegében folyamatosan. Hőcserélő beiktatása során a kiáramló levegő itt is átadja a saját hőmérsékletének egy részét úgy, hogy a bejövő oldali levegőt melegíti fel, nyáron pedig fordítva. Ezen légcserélőknek a hátránya, hogy szárítják a levegőt, mert a hideg mindig kevesebb párát tud felvenni mint a meleg. Azáltal, hogy a páradús meleg levegőt lehűtjük, hogy a bejövő hidegnek adja át a hőmérsékletét, a pára kicsapódik. Ez a nedvesség a korszerűtlenebb berendezéseknél a csatornába a kerül elvezetésre, az újszerűbb eszközöknél pedig több megoldás is létezik arra, hogy a kivezetett vízpára ne vesszen kárba, hanem a bejövő levegőhöz keverve a lakótérbe kerüljön vissza. Ilyen a forgódobos hőcserélő, ahol a körkeretbe foglalt lemezek alkotta réseken áramlik a levegő, úgy, hogy befoglaló keret forog. A kiáramló oldalon- miután a meleg levegő a hőt átadta- kicsapódik a pára, és a lemezek alkotta csatorna forog tovább a bejövő oldalra, ahol felmelegszik, így visszaáramlik a nedvesség is a térbe. Keresztirányú és ellenáramú hőcserélők a leginkább elterjedtek hazánkban. Ezeknél nem, de szinte minden egyéb megoldásnál gondoskodni kell a párásításról.
A hőcserélő berendezéseknek számtalan előnye, és viszonylag kevés hátránya van. Kifejezetten jó komfortérzetet biztosít, egészséges, és megtérülési ideje is rövid. A kiválasztásához, tervezéshez és telepítéshez érdemes szakember tanácsát is kikérni, mivel fontos a jó beállítás, mely nem egyszerű feladat.
Írta: Szalay Csaba - dipl. építész
További blogcikkekért kattintson:
