A kémények elsődleges feladata az égés során keletkező füstgáz szabadba vezetése. A kéményeket működési elvül szerint két csoportba sorolhatjuk: vannak huzat hatása alatt működő, illetve túlnyomásos kémények.
A huzat hatása alatt működő kéményekkel találkozunk a leggyakrabban: ezek a kandallók, cserépkályhák, vegyes tüzelésű kazánok kéményei. Ezekben a tüzelőberendezésekben legtöbbször hasábfát használnak fűtőanyagként, de népszerű a pellet is.
A túlnyomásos, vagy más néven P1-es nyomásosztályú kémények hazánkban jellemzően a kondenzációs gázkazánokhoz kerülnek felépítésre.
Á, mint áttörés
A kémény a pincéből vagy a földszintről kiindulva a födémeken átvezetve és a tetőn keresztül jutva kapcsolatot tart a külső környezettel.
Egy hagyományos kémény alkalmazásánál nagy a hőveszteség. A kémény tartószerkezete – vagyis a beton köpeny – átvágja a födémet és annak hőszigetelését, ezért körben hőhíd alakul ki.
A képen látható példánkban a -10°C hőmérsékletű külső levegőt egy szigetelés nélküli kéménykürtőn keresztül kívülről befelé vezetve ábrázoltuk. A szobák hőmérséklete 21°C. A szigeteletlen kémény átlagosan 4 m2 méretnyi külső felülete nyugalmi időben kb. 7,25 °C-ra hűl le: így itt egy ún. hőhíd keletkezik.
A következmény:
A szoba meleg levegője páraként lecsapódik a hideg, szigeteletlen kémény külső falán. Az építőelem átnedvesedik és penészképződést idéz elő.
Hogyan akadályozzuk ezt meg?
Mindenképpen hőszigetelt kéményt válasszunk és építtessünk be!
Európában a legkorszerűbb az ABSOLUT típus. Ennek a rendszernek gyárilag szigetelt köpenytéglái vannak, amelyek hatékonyan akadályozzák meg a hőhíd létrejöttét az épületen belül.
B, mint bekötés
A bekötés az a része a kéménynek, ahol a kazán/kályha/kandalló füstcsöve találkozik a kémény füstcsőcsonkjával. Ez a kémények egyik "kritikus" pontja.
Az eltérő anyagok (fém kályhacső vs. kerámia kéménycsonk), eltérő módon és ütemben tágulnak hő hatására. Ha nem megfelelően alakítják ki ezt a részt, pl. befeszítik a fémcsövet a kéménycsonkba, akkor a befűtéskor a kéménycsonk lerepedhet.
A bekötés szakszerű kialakításához kétféle Schiedel rendszeralkatrész is megvásárolható:
- Az adapterek a kéménycsonk meghosszabbítása nélkül teszik lehetővé a csatlakozást.
- Az átvezetők között sokféle méretű van, például olyan is, ami azonos átmérőjű kályhacső és kéménycsonk kapcsolatát is lehetővé teszi.
Nem minden épületben kerül azonnal üzembe egy kandalló vagy a kályha. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi legyen a használaton kívüli kémények füstcsőcsonkjával?
Több lehetőség is van:
- Építessük fel a kéményt bekötés nélkül. A Schiedel bekötő szettekkel lehetőség van az utólagos csatlakozás kialakításra is. Épp akkor, amikor a kandallót vagy a cserépkályhát építik.
- Vagy a Schiedel ideiglenes füstcsőlezáró elem segíthet. Ez az alkatrész füstmentesen zár, és a rákötéskor egyszerűen kivehető.
C, mint Celsius
A hőmérséklet egy kéményben a tüzelőanyagtól és a tüzelőberendezéstől függ, jellemzően a bekötésnél a legmagasabb és a kéményben felfelé haladva csökken (ahogy a füst hűl). Széles a skála, mert az alacsony füstgáz hőmérsékletű, kondenzációs gázkazánokban alig 100 fokos a füstgáz, a vaskályháknál pedig akár 400 oC is lehet a kéménybe belépő füst hőmérséklete.
Az alacsony hőmérsékletű füst hamar eléri a harmatpontot, ahogy a kéményben felfelé halad, és még a kéményben lecsapódik a füstgázban lévő vízgőz, megjelenik a kondenzáció. Manapság ez nemcsak a gázkazánoknál fordul elő, hanem a modern és jó hatásfokú szilárd tüzelőanyagokkal működő (pl.: faelgázosító) kazánoknál is.
Ezért szükséges a hőnek ÉS a nedvességnek egyszerre ellenálló béléscső egy kéménybe.
Milyen a jó kémény? Tovább olvasom.
MINDEN KÉMÉNY SZERETNE EGY KICSIT SCHIEDEL LENNI…
www.schiedel.hu