Az időtényező az építkezésben

A kivitelezés sikere a hatékony tervezésen és a jó szervezésen áll vagy bukik. Lehet egy terv előremutató, ha az alapozás döcögősen, a falazás akadozva, a tető megépítés pedig csak ímmel-ámmal halad. Érdemes kicsit tájékozódni az építési munkák időszükségleteit illetően, hogy ne nyúljon a végtelenségig az építkezés. E problémán próbálunk segíteni az alábbi cikkben.

Az építkezés egy hosszú folyamat, épüljön a ház lassan vagy gyorsan, bizonyos munkafolyamatok így is, úgy is nagyobb szeletet kanyarítanak ki a szabadidőnkből, mint azt elsőre gondolnánk. A következő sorokban pár pontban összefoglaljuk, a tervezéstől az építésig mennyi időre lehet szüksége a vállalkozó kedvű építkezőknek.

A házépítést a legegyszerűbben egy vállalkozáshoz érdemes hasonlítani. Ha lépcsőzetesen, megfelelő elemekből bátorsággal, innovációt nem kerülve, de elővigyázatosan építjük fokról-fokra, nagy eséllyel sikeres vállalkozást alapítunk. Így van ez a házépítésben is. Abból lesz jó ház, mely a korszellemnek megfelelő, modern technikával felszerelt, gondosan megtervezett és jó anyagokból, odafigyeléssel épül. Ennélfogva elképzelhetetlen, hogy túl gyorsan megtervezhető lenne. Mit értünk ez alatt? Nem szabad arra számítanunk, hogy pár hét alatt összeáll a tökéletes ház terve. Ugyan tervezője válogatja, de áltagos méretű házanként minimum két hónaptól az éves hosszig terjedhet a tervezés. Egy biztos: megszakításokkal 3-4 hónap elég lehet az első gondolatok felvázolásától engedélyek kikéréséig úgy, hogy mindenkinek jut idő átgondolni a papírra vetett információkat. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy minden módosítás súlyos időbe kerül, indítványozza ezt a módosítást akár a megbízó, akár a hatóság. Optimista számítások szerint a tervezés, az engedélyeztetés, a költségvetés és a kivitelezők kiválasztása ajánlatkéréssel sikerülhet akár 16 hét alatt.

Ha a teljes épület építési idejével, mint stratégiai tényezővel számolunk, akkor nagy egységekben kell gondolkodnunk. Három nagy munkafolyamat alkotja a házépítést. A fenti bekezdésben említett tervezés az első, a második a tartó- és vázszerkezetek építése, míg az épület belső kiépítése a harmadik nagy csoport. A tartó- és vázszerkezetek közé az alapozás, a falazatok, a födémek és a tető tartozik. Azonban ide számoljuk minden olyan egyéb elemét a háznak, melyek valamilyen formában részt vesznek az épület teherviselésében, vagy lehatárolnak belső tereket a külső terektől. Így együttvéve a telek előkészítésétől, az alapok megépítésén át, falazással, lefedéssel együtt, a nyílászárók behelyezését is ideértve optimista becslések szerint is szükségünk lesz durván 8-10 hétre.

Az építés harmadik nagy kategóriája a belső-, külső kiépítés pedig nem más, mint a szárazépítési-, szigetelési-, szerelvényezési- és burkolási munkák sorozata. Ide tartoznak a gipszkarton falak, fürdőszobák kiépítési munkálatai, padlórétegrendek felépítése, akár a fűtésrendszer installációival együtt, akár pedig külön, a fűtési módtól függően. Ezen építési fázist gyakorta lassítják technológiai szünetek, amikor nem végezhetők bizonyos munkák, mert a száradási, szilárdulási időt be kell tartani. Akik ezeket nem veszik figyelembe, azok a tartósságot, a minőséget teszik kockára. Okos szervezéssel ezek a technológiai szünetek azonban minimalizálhatók úgy, hogy például míg a bent elvégzett munka szárad, addig kint készül egy újabb fázis, példaként a hőszigetelés. Mindenesetre a harmadik csoport alá tartozó munkák azok, melyek a legaprólékosabban végzendők el, így mindent összevetve a legoptimistább becslések szerint ez a fázis sem végezhető el 16-20 hétnél kevesebb idő alatt.

Ha a fent említett heteket összeadjuk, legalább 40 héttel, azaz minimum 9-10 hónappal számolhatunk. Azt azonban ne feledjük, hogy ez egy általános becslés, egy átlagos méretű, hétköznapi anyagokból épített családi házra. Ettől leginkább felfele térhetünk majd el, ha igényeink az átlagosnál csak kis mértékben is magasabb szintet ütnek meg.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész