Betonjavítás kisokos: eszközök és módszerek

Gondolta volna, hogy a betont már az ókori rómaiak is ismerték és használták? Pedig így van, hiszen már a Pantheon kupolájában is megtalálható ez az anyag, de mai napig az építőipar egyik legkedveltebb összetevőjének számít annak köszönhetően, hogy viszonylag olcsón előállítható és rendkívüli módon formázható, ugyanakkor megszilárdulva egy nagyon tartós megoldásról van szó.

Tartóssága és jó ellenállóképessége ellenére előfordulhatnak hibák és sérülések a betonban, ezek a hibák azonban a megfelelő eszközök segítségével javíthatóak. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy jellemzően milyen problémák merülhetnek fel a betonfelületek kapcsán, valamint a betonjavítás milyen eszközök és módszerek segítségével valósítható meg könnyedén.

Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mire kell figyelni egy felület betonozásakor vagy beton felület javításakor, ismernünk kell az anyag összetevőit, viselkedését, illetve az elő- és utómunkálatok részleteit egyaránt. Olyan tippekkel is szolgálunk, amelyek segítségével akár megsokszorozhatjuk a beton élettartamát és csökkenthetjük annak amortizációját.

A beton múltja és jelene

Bár a ma ismert beton elődjét az ókori rómaiak is használták, a beton története valójában még korábbra nyúlik vissza. A beton a habarcsból fejlődött ki, amelyről már i.e. 3000 körül találhatunk leírásokat az ókori Egyiptomban, ahol a téglák összetapasztásához szalmával kevert sarat, gipsz-, illetve mészhabarcsot használtak. Ugyanebben az időben Kínában ragacsos rizshabarcs segítségével építették meg a napjainkban is remek állapotban lévő Nagy Falat. A görögök mészből kevert habarcsot használtak az építkezéseik során i.e. 800-ban, Mezopotámiában pedig már a cementet is ismerték ekkor.

A ma ismert, többkomponensű formája először a rómaiaknál volt megfigyelhető. Újkori története 1824-ben vett igazán nagy fordulatot, ekkor szabadalmaztatta ugyanis Joseph Aspdin angol kőműves a portland cementet, mely a beton egyik legfontosabb összetevője.

Az építőanyag ezek után viszonylag hamar eljutott Magyarországra is. Kevesen tudják, de 1855-ben a Lánchíd pesti feljárójának alaptömbje már ebből, az akkor innovatívnak számító anyagból készült. A 20. század legelején pedig már a vasbetont is ismerték hazánkban. Ebből az anyagból épült többek között az 1904-ben átadott szegedi víztorony és az 1905-ben épített vasúti híd Nyíregyháza és Dombrád között.

5 ok, amiért kedvelt építőipari anyag a beton

Használatának gyors elterjedése és rendkívüli népszerűsége még ma is töretlen, a leggyakrabban használt építőanyagok között tartjuk számon. Mindez leginkább annak köszönhető, hogy a beton könnyedén és olcsón előállítható, mégis nagyon sokoldalúan felhasználható.

Összetétele és előállítása

A beton fő alapanyagai a cement, a kavics, a homok és a víz, illetve egyéb adalékanyagok. Az egyveleg lelke a cement, mely maga is többféle komponenst foglal magában: mészkő, agyag és márga. Készítése során ezeket az anyagokat összekeverik és összeégetik, így kapjuk meg a klinkert, amelyet finomra őrölve hozzák létre a cementport. A cement az, amely a betonban a szilárd összetevők tartós összetartásáért, összetapasztásáért felel egy sor kémiai reakció útján.

Az anyag nagy részét (kb. 70-80 százalékát) kavics és homok alkotja. Ezek általában természetes eredetűek. A nagyobb kavicsok adják a szilárdságát, míg a homok tölti ki a köztes réseket. A cement és a kavics mellett további nagyon fontos összetevő a víz, amely a kötéshez szükséges.

Előállítása nem annyira bonyolult folyamat a megfelelő arányok betartásával. A jó minőségű beton kb. 15-20 százaléka víz, 10-15 százaléka cement, a maradék 60-75 százalék pedig sóder. Ha ezeket professzionálisan keverik össze, garantáltan jó szilárdságú, könnyen bedolgozható és jól használható felület fog készülni.

A beton előnyös tulajdonságai

A megfelelő szakértelemmel kivitelezett betonfelületeknek számos olyan tulajdonsága van, amelynek köszönhetően a legnépszerűbb építőanyagok között említhetjük:

1. Rendkívül tartós, ellenáll a nedvességnek is.

2. Nagyon jól terhelhető.

3. Összetevői könnyen hozzáférhetők, ezért egyszerűen és olcsón előállítható.

4. Alapanyagai homogén elegyet alkotnak, ennek eredményeként könnyedén alakítható, formázható.

5. A könnyű formázhatóság ellenére végeredményként egy szilárd, nagyon jó teherbírású felületet kapunk, amely hosszú évtizedeken keresztül tartós lesz.

Sokoldalú felhasználás: milyen módokon, helyeken praktikus?

A fent említett tulajdonságoknak köszönhetően alkalmas:

• mixerbetonként, azaz folyékony betonként, amelyet még képlékeny állapotában szállítanak a felhasználás helyszínére;
• építési betonelemként zsalukő, falazóblokk, födémrendszer, betongerenda, pillérzsaluzó elem kapuk, kerítések oszlopaihoz;
• kertépítési betonelemként is, például térkő, járdalap, mederlap, útszegélykő formájában.

Milyen esetekben nem célszerű használni?

Számos előnye mellett a betonnak van néhány hátránya is, amely bizonyos mértékben korlátozza a felhasználhatóságát.

Fontos tudni, hogy rosszul reagál a folyamatos, erős impulzusra, ezért nem ajánlott a használata olyan helyeken, ahol rendszeresen ismétlődő ütéseknek vagy erős rezgésnek lehet majd kitéve.

Továbbá vannak olyan vegyi anyagok, amelyek károsítják, de hátrányaként említhető az is, hogy rendkívüli tartóssága miatt nehezen bontható.

A beton sérülésének okai, betonhibák

Annak ellenére, hogy egy nagyon tartós és a mechanikai hatásokkal szemben kifejezetten ellenálló anyagról van szó, előfordulhatnak különféle sérülések a betonban is. Ezek jellemzően repedések, törések, kopások, de tapasztalhatunk akár porladást és korróziót is, melyek következtében csökken az élettartama és tartóssága. Ezeket a hibákat leggyakrabban a következők okozhatják:

• Az épületeknek van egy – természetesen számunkra nem érzékelhető – mozgása, aminek következtében süllyedhet, így pedig meg is repedhet a kemény felület.
• A nem megfelelő minőségű alapanyagok használata, vagy az előírt arányok be nem tartása, például túl sok vagy túl kevés cement hozzáadása is okozhat problémákat.
• Bedolgozási vagy utókezelési hibák következtében is alakulhatnak ki repedések. Tipikusan ilyen lehet például, amikor a betont a készítése során nem locsolták megfelelően.
• Az időjárás viszontagságai miatt is keletkezhetnek sérülések, például, ha megfagy a beton.
• Erős savas vagy lúgos kémhatású anyagok is vezethetnek a beton amortizációjához.

Hogy a fenti hibákat elkerüljük és a beton valóban hosszú évtizedeken keresztül tudjon bennünket szolgálni, néhány dologra oda kell figyelni. Minden a jó minőségű alapanyagnál és a helyes arányok ismereténél kezdődik, ezek nélkül ugyanis nem állítható elő valóban tartós és ellenálló házelem.

Ugyancsak elengedhetetlen a beton megfelelő utókezelése is. Fontos tudni, hogy a cement kötéséhez víz kell, ami azonban a beton lerakását, kiöntését követően gyorsan elpárolog, emiatt a vizet pótolni szükséges, azaz felületünket a teljes kötés eléréséig locsolni kell.

Ezen kívül állagának megóvása érdekében érdemes különféle védőanyagokat és speciális bevonatokat alkalmazni. Ilyenek lehetnek például a diszperziós impregnálószerek, vagy a különböző gyanták, műgyanták. Ezekkel termékekkel a porladás is megelőzhető, valamint az is elkerülhető, hogy víz jusson a beton belső rétegeibe, amely később megfagyva repedést, porladást okozhat.

Így javítsuk!

Míg korábban az ismertetett hibák javítására egyetlen módszer létezett – cserélni, azaz feltörni, majd újrabetonozni a sérült területet -, ma már lényegesen árnyaltabb a kép, és sokkal több lehetőség nyílik a betonjavításra.

Eszközigény

A sérült felület javítása előtti első lépés a tisztítás, azaz a problémás részek maradéktalan eltávolítása. A sérült részeket véső, kalapács és csiszolópapír segítségével választják le.  Nagyon fontos, hogy kizárólag az egyébként is hibás részek kerülnek eltávolításra, az ép felületeket változatlanul hagyják. Ha betonacélról, vagy vasbetonról van szó, a fém részek tisztítása is elengedhetetlen. Ezt rendszerint drótkefével, vagy egy speciális, erre alkalmas eszközzel szokták letakarítani.

A megfelelő tapadás érdekében nagynyomású vízsugárral érdemes átmosni a felületet. Ezzel a még esetlegesen ott maradt apró darabok és szemcsék is eltűnnek. Ezután jön a korrózió elleni szer felhordása ecsettel, majd pedig a javítóhabarcs, amit kőműveskanállal és glettelővel visznek fel.

Végül az egészet le kell takarni fóliával megelőzve ezzel azt, hogy túl gyorsan száradjon meg.

Anyagvariációk betonjavítási munkálatokra

Ezen munkálatok esetén is elsősorban olyan szerekre van szükség, amelyekkel javíthatóak a kisebb-nagyobb sérülések, és amelyek hosszú távon megvédik a betont a további sérülésektől. Többféle lehetőség is adott, lássuk ezeket részletesebben!

A cement kötőanyagú tapadóhidak egyaránt alkalmasak kültéri beton felújítására (pl. porladás estén) és javítására is (pl. repedés esetén). Ez a betonjavító anyag tökéletes tapadást biztosít, miközben kitölti a repedéseket, sőt szükség esetén akár elfedi a fém elemeket is, ha a sérülés miatt azok is szabaddá váltak. Ezzel pedig nem csupán felületi javításra, de korrózió elleni védelemre is alkalmas.

A műgyanta alapú rendszerek is kiváló megoldást nyújtanak a betonjavításra, mivel teljesen kitöltik a réseket és repedéseket. Ugyanakkor van még egy nagyon hasznos tulajdonságuk: javítják a betonfelület vízzáró képességét, aminek köszönhetően a beton ellenállóvá válik az időjárás viszontagságaival szemben.

A beton – elsősorban a kültéri beton – szinte folyamatosan ki van téve a nedvességnek. Probléma abból keletkezhet, ha a víz a hajszálrepedéseken keresztül bejut, ott ugyanis igen komoly károkat tud okozni. Éppen ezért javasolt a tömítő és vízzáró habarcsok használata, amelyek vízzáró réteget képezve megakadályozzák, hogy a csapadék kárt tegyen az alapban.

Összegzés

Bár a betont már az ókorban ismerték, még napjainkban is a leggyakrabban használt építőanyagok között tartjuk számon. Népszerűsége elsősorban azzal magyarázható, hogy alapanyagai könnyen beszerezhetők, előállítása pedig gyors és olcsó. Amellett, hogy rendkívül tartós és ellenálló, jól formázható is, amely lehetővé teszi, hogy sokrétűen használjuk ezt az anyagot.

Fontos azonban, hogy a betonozási felület előkészítését, illetve az anyag megfelelő kikeverését és kiöntését minden esetben szakember végezze, elkerülendő a helytelen kivitelezést. A frissen elkészített vagy felújított beton felület utókezelésével és karbantartásával kapcsolatban a fenti pontok mellett érdemes kikérni szakértő véleményét, így hosszú távon megőrizhető a felület állaga és szerkezete.

Az újHÁZ Centrum kínálatában széles választékban találhatja meg a beton és habarcs alapanyagokat, valamint eladóinktól szakértői segítséget is kérhet az optimális választással kapcsolatban az ország több mint 80 pontján található újHÁZ Centrum kereskedésekben. Forduljon hozzánk bizalommal!