Csapadékvíz elvezetés telken belül

Az épületek falán keletkező repedések nagy részéről a csapadékvíz tehet, nincs rendes ereszcsatorna, vagy nincs elvezetve a fal mellől a lefolyó esővíz. A koncentráltan lezúduló víz miatt megsüllyed a ház sarka, illetve repednek a falak.

Első körben tehát fontos a megfelelő lejtéssel rendelkező, kitakarított ereszcsatorna, valamint a megfelelő számú lefolyó hozzá. Ez azonban nem elég, mert amennyiben a lefolyó a házfal tövéhez „köpi” ki az esővizet, hosszabb távon szerkezeti károkat okoz benne. Mit tudunk kezdeni az esővízzel?

FALTÓL ELVEZETVE ELSZIVÁROGTATNI
A legegyszerűbb megoldás valamilyen folyókával a földfelszín felett elvezetni a ház falától 2-3 méteres távolságra, ez már megfelelő arra, hogy ott elszivárogva ne okozzon problémát. Erre lehet kapni előregyártott folyókákat, ráccsal vagy anélkül, de akár helyben lehet betonozni is egy vályút. De egy KG-cső is megteszi végső soron, a kiköpőre húzva.

Országos építésügyi előírás, hogy a csapadékvíz elvezetést/szikkasztást mindenkinek saját telken BELÜL kell megoldania, tehát a közterületre kivezetni engedély hiányában tilos!

SZIKKASZTÓ KÉSZÍTÉSE KAVICSBÓL
Ebben az esetben a lefolyók a talajszint alatt összekötésre kerülnek KG-csővel (szennyvízcső), figyelve arra, hogy megfelelő számú tisztítóidom kerüljön bele, dugulás-tisztítás esetén. Ez az összegyűjtött esővíz egy épülettől távolabb eső részre kerül elvezetésre, ahová a szikkasztó épül. A szikkasztó egy olyan gödör, ami áttöri a talaj vízzáró rétegét, tehát agyagos talaj esetén mélyebb, homokos talajnál sekélyebb. A kiásott gödör geotextil bélelést kap, melybe osztályozott kulé kavics kerül, lehetőleg minél nagyobb szemcseméretben (32-64 pl). A kulé kavics a terepszint alatt 30 cm-ig tart, tetejére is geotextil kerül, majd mehet a takaró termőföld réteg. Természetesen a csapadékvíz csöveket el kell helyezni előtte a szikkasztóban.

A szikkasztó méretét a tetőfelület nagyságához kell igazítani, de egy normál méretű családi ház esetén 2 db elég szokott lenni, ebből egyik az épület előtt, a másik az épület mögött helyezkedik el. Kb. 2x2x2 méteres szikkasztókra szükség van, tehát nem kis munka és költség ezek kiépítése.

SZIKKASZTÓ KÉSZÍTÉSE ELŐREGYÁRTOTT ELEMEKBŐL
Kapható a kulé kavics helyett műanyag elemekből gyártott szikkasztó is, mely modulárisan bővíthető, a szükséges méretnek megfelelően. Legkönnyebben úgy kell elképzelni ezeket, mintha sörösrekeszek lennének egymásra pakolva. Ezeknél kell 10 cm döngölt kavicságy alulra, valamint körbe geotextil borítás, a gödör oldalát pedig szintén kaviccsal kell feltölteni, tetejére pedig geotextil és termőföld kerül. 50 m2 tetőfelülethez egy ilyen blokk mérete körülbelül 80x320x70 cm. (természetesen gyártmányfüggő). Szintén ide tartozó megoldás, amikor az esővíz egy hosszanti árokban szikkad el, dréncsővel. Ekkor kell egy fagyhatár alá ásott árok, amibe kulé kavics közé kerül a geotextilbe csomagolt dréncső.

ESŐVÍZ GYŰJTÉS CISZTERNÁBAN
Ahol nincs kút, ott a kerti locsolást a vezetékes vízvezetékről tudják megoldani, ennek kiváltására, illetve kisegítésére lehet szó ciszterna építésről/telepítésről. Régebben az esővízgyűjtő ciszternák tömör téglából épültek, manapság már ezt zsalukőből készítik beton aljzattal és födémmel, vízzáró vakolattal.

Egyszerűbb és gyorsabb módja a műanyag esővízgyűjtő tartály telepítése, mely készen érkezik az ingatlanhoz, csak el kell helyezni a gödörben és szükség esetén lehorgonyozni.

A méret a lényeg… a tetőről lezúduló esővíz mennyisége hamar meg tudja tölteni a tartályt, ha a mérete nem megfelelő, ekkor annak a túlfolyóján tűnik el a többlet, elszikkadva. Kis tartályméret esetén csapadékmentesebb időben a locsolás hamar lecsapolja a vízmennyiséget.További előnye ennek a megoldásnak, hogy az összegyűjtött esővíz hasznosítható a locsoláson kívül egyébre is (WC öblítés, kerti tó feltöltése, mosás, stb.). A ciszterna méretét a tetőfelület nagysága, az éves csapadékvíz-átlag és a tető típusa alapján számoljuk ki, erre vannak kalkulátorok az interneten, illetve a gyártók honlapján.

Szakértőnk: KömKel