Falaink és azok színei kint és bent

A színek szerepe a természetben gyakran olyan nagy, hogy az végső soron az életbenmaradást garantálja az élőlények számára. A virágok az élénk színükkel a saját beporzásukért felelnek, míg bizonyos állatok szőrzetének színe a ragadozók előli rejtőzködés sikerét garantálják. Az építészetben a színek szerepe inkább esztétikai jellegű, a színek ideális kompozíciója inkább az építtető, tulajdonos kifinomult ízlésvilágára világít rá. Apropó világítás: minden szín különbözőképpen nyeli el, vagy éppen veri vissza a környezetéből ráeső fényt. Ennek nyilván van szerepe a mindennapos hangulatunk alakulásában is. Sokan hisznek a fényterápia hatásaiban, sokan nem, de kétségtelen, hogy különböző színek különböző fényviszonyokat okozna a beltérben, így nem árt kicsit foglalkozni az épületek arculatát is meghatározó falszínezési lehetőségekkel.

Egy épület már csak annyiban is nagyon különbözik a természetes környezetünktől, hogy egyaránt van külső és belső arculata is. E két arculat manapság egyre inkább eltávolodik egymástól, hisz a külső és belső falakon alkalmazott vakolási technológiák is különböző célok irányába fejlődtek tovább. Kívül a hőszigetelő képesség növelése, belül pedig a légző, vagy éppenséggel a fokozottan kosztűrő felületek kerültek előtérbe. A kínálat képét tovább színesítik azok a belső felületek, melyek falfűtéssel rendelkeznek, vagy éppen hangszigetelő vakolattal lettek ellátva. Igen, hangszigetelni már különlegese vakolattal is lehet (bár ennek hatásfoka esetenként más és más). De említhetnénk még a színezett natúr beton felületeket is.

Mikor a külső falakról teszünk említést, ma már a legritkább esetben beszélhetünk ugyanarról a szerkezetről, mint egykor. Az egyre szigorodó energetikai követelményeknek megfelelően amit ma az épületen kívülről látunk, az nem más, mint egy több rétegből összetevődő maszk. A fal belsejétől kifele haladva a tégla, beton (vagy egyéb) falazóanyagokon egy kiegyenlítő, jobb esetben csak cementbázisú szinteteikus ragasztóréteg, szigetelőlemez mechanikus rögzítessel, rabicháló, élvédők sokasága, mad egy simítóréteg, és csak ezután jön a megjelenést biztosító felületi színező vakolat. Míg régen vátozatosabb képet mutattak a homlokzatok, egy napjainkban szigetelt ház homlokzatát nagyrészt sima, műgyantás vakolat képezi. Előnyös tulajdonsága, hogy a szintetikus összetételnek köszönhetően megfelelően rugalmas, és jó öntisztuló. Bár a mohásodás minden szigetelt fal ellensége (köszönhetően a felület fűtött belső terektől való függetlentésének), hisz az esti hirtelen lehűlés miatt páralecsapódás veszélye áll fenn, ez különböző technológiákkal már kordában tartható. (Ilyenek a vegyi adalékok, vatagabb szigetelés, sötétebb falszín stb.) De jól mosható, és nem szívja magába a nedvességet. Persze a lélegző vakolatot és festékeket ne „ezen a polcon” keressük. Ma már inkább a műemléki falfelületekre jellemző a természetes lélegző, külső vakolat és festés. Ezek közé tartozik a mészvakolat, a gipszvakolat is. Ezekre a vízüveg bázisú szilikátfestékeket javasolják a mesterek, mely igazán jól szellőzik. Lábazatok vakolataihoz, és pincékhez ajánlatos a cement és a mészcement vakolat. Nemrég olyan modern szilikongyantás vakolatok kerültek a piacra, melyek a szintetikus és a természetes ásványi vakolatok tulajdonságait ötvözik. Légáteresztőek, mégis vízlepergetőek, emellett a belső párát kis pórusaikon keresztül a szabadba engedik. Ezen felül léteznek olyan kísérleti megoldások, melyek a hagyományos hőszigetelést szilikátvakolattal kombinálják, így elérve, hogy a felület mohásodása kisebb eséllyel jöhessen létre.

Ami a lehetőségeket illeti, a belső felületek viszont egyre változatosabb képet mutatnak. Azon túl, hogy a színek egye nagyobb intenzívitással, és választékban érhetőek el, a változatosan struktúrált felületek is napról napra kapnak egyre nagyobb fiegyelmet. A belső terek komfortját azonban nem csak az esztétikai megjelenés befolyásolja. Az egészséges környezetet nem véletlen azonosítják a leggyakrabban a természetes anyagokkal. A kellemesebb klímatikus hatásokon túl az allergiás megbetegedések számának emelkedése is az egészségesebb alapanyagok felhasználásának irányába tereli a vásárlókat, ezen keresztül pedig a gyártókat is. Ma a felhasznált falfestékek döntő többsége műanyag diszperzós termék, melynek óriási előnye a telt szín, és a gyors, akár egyszerí lekenést követő gyors fedés, de akárhogy is nézzük, ez nem a legtermészetesebb anyag. Ezek a festékek olyan keverék, melyek tartósítás nélkül nehezen eltarthatók, gyakran formaldehidet tartalmaznak. Az egészségre jobban törekvő gyártók ezt ma már más anyagokkal váltják ki. Minél magasabb a műanyagtartalom, annál jobban fed a festék. Bizonyos szint felett már latexfestéknek hívják azokat a típusokat, melyek vizes helyiségekbe ajánlottak, és jól moshatók. Egy ilyen bevonat csak bizonyos fokig, de inkább elég kis mértékben páraáteresztő.

Ezek alternatívája lehetnek a festékek, melyek hazánkban ritkábban elérhetők, de a természetes gyantákból, és pigmentekből készülnek. Ezek fedési tulajdonságai, színtelítettége természetesen nem éri el a fentebbi típusokat, így aki gyorsan akar szépet, az marad a diszperziós festékeknél.

Mészfestékek és vályogrendszerek festékeinek előnye, hogy jó páraáteresztőek, tehát lélegeznek, és teljesen mentesek a természetre káros anyagoktól. A mészfestékek jobban eltárolhatóak, míg a vályogtartalmú festékek romlékonyabbak. Tarósítás nélkül pár nap a alatt tönkremegy. Ezzel szemben a mész tartós, és a mészfestékkel festett fal az erős lúgos kémhatásának is köszönhetően fertőtlenítő hatású is. Penészképződés nem jellemző, kivéve a sokéves, évtizedes, komoly hőhidas szegletekben. A mészfestékek is sokat fejlődtek a természetes anyagok előtérbe helyeződésével. Különböző természetes ásványi adalékokkal bővített típusok jobban fednek, mint a sima oltott meszes festékek. Mészfestés csak nyers mészvakolatra, vagy egyéb nyers anyagokra készíthető. Diszperziós festékek utólagos meszelése ki van zárva.

A ma kapható festékek fejlesztése azonban nem állt meg. Épp az egyik legnagyobb hazai gyártó jelentette be nemrég, hogy olyan falfestéket mutatnak be, mely anyagában vezető, és célzott infrafűtésre alkalmas. A rendszer alacsony feszültségről üzemeltethető, és nagyon hatékony, kis veszteséggel üzemel, de mivel új technológiáról beszélünk, ez úgymond bevezetési/kísérleti fázisban van.

Az már nyilván kiderült a fenti sorokból, hogy a természetes festések irányába tolódás egyre hatványozódottabban van jelen a piacon. Ez gyakran, pl. lakáseladáskor értéknövelő tényező lehet, amit érdemes szem előtt tartani.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész