Meleg faburkolatok padlón, falon

Az első és igazán fontos kérdés az, hogy mit is nevezünk melegburkolatnak. Mert bár odakinn a hideg tombol, még nem jelenti azt, hogy ami a fűtött belső tér burkolata, az mind melegburkolat. De talán bevezetésként tisztázzuk le azt, mit nevezünk hiegburkolatnak.

A hidegburkolatokat korábban a kőművesmunkák alá soroltuk, mivel szemben a mai szokásokkal, ezeket még maguk a kőművesek végezték. Olyan burkolatokról van szó, melyek leginkább rideg tapintásúak, hideg kisugárzásúak, és korábban habarcsba fektették őket. Ilyenek a kerámia-, kő-, csempe- és lapburkolatok, melyeket gyakran kültérben is alkalmaztak. Mára ezek kialakításai is sokat változtak, de most mégsem ezzel a burkolási móddal, hanem a melegburkolatokkal fogok foglalkozni. 

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy mit nevezünk melegburkolatnak? Nos, minden olyan burkolatot, melynek felülete a rosszabb hővezetési tulajdonságoknak köszönhetően melegebb tapintású, ezen felül nem habarcsba vagy cementes ragasztóba kerül fektetésre. A melegburkolatok alapanyagukat tekintve elég széles palettát fednek le. Fa, műanyag, linóleum, pvc, laminált burkolatok stb. De melyik anyag mire való, és miért lehet számunkra ideális? A következő sorokból kiderül!

Vegyük sorra azokat a burkolatokat, melyek korábban nagyon nagy népszerűségnek örvendtek. Ilyen a faburkolatok sora. Míg padlóra keményebb fából készült parketta került, ha az embernek magasabbak voltak az igényei, addig a falra, tető belső oldalára esetleg puha fenyőből lambéria. A falra és a ferde felületekre kerülő lambéria elsősorban hangulati kelléke volt a lakberendezésnek, mely mára inkább lecsengő tendenciát mutat.

De lássuk, milyen padlóburkolatokkal számolhatunk, ha természetes fa alapanyagú padlót szeretnénk a szobabelsőbe. Legyen ez keményebb vagy puhább fa falon, padlón, egyben biztosak lehetünk: a fa egészséges környezetet biztosít lakóterünknek, ami elsősorban annak köszönhető, hogy különösen jó páragazdálkodással rendelkezik, lélegzik. A magasabb páratartalmú levegő nedvességtartalmát felvéve, szárazabb levegő esetén leadva olyan kiegyenlítő hatással rendelkezik, mint kevés más burkolóanyag.

Azonban ebből nem csak előnyünk származik. Mivel a fa a nedvességet felvéve dagad, leadva pedig összehúzódik, jelentős mozgási erőhatások lépnek fel a csatlakozások, fakötések helyein. Ezek pedig idővel láttatni engedik magukat.

Többek közt ezért is készül a burkolat alá vakpadló, amelyre a hagyományos tömör fa padlót fektetik. Ez szolgál a parketta rugalmas aljzataként. Ez veszi fel a mozgásokat, osztja el a rá nehezedő terheket. De még így is szemmel láthatóvá válnak kisebb rések, melyek réskitöltéssel, lakkozással tüntethetőek el.

Vagy egyéb padlóburkolat után nézünk. De maradjunk a természetes alapanyagoknál! Ha tartósan szoros illesztéssel kívánunk parkettát otthonunkba, szalagparketta vagy réteges fapadló után nézzünk! Ezek a rétegezett padlók általában minimum 3 rétegből állnak. Egy puhább alsó és középső hordozórétegből, illetve egy keményebb fából álló felső részből. Ez garantálja a kopásállóságot, a rétegelt lemezek pedig nem hajlamosak olyan nagy mértékű mozgásokra, mint a tömör fából készült társaik. Sokan azt mondják, hogy kevesebbszer csiszolhatóak újra, de az érem másik oldala az, hogy ezeket nem is szükséges olyan intenzíven csiszolni, hisz leggyakrabban olajozott kezelést kapnak. Ezek újrakezelése előtt vékonyabb csiszolás is eredményes lehet, szemben a lakkozott parkettákéval. Ha pedig nem lenne szimpatikus a sima felület, fózolással ellátott, azaz a széleken 45 fokban lesarkozott lapokat is választhatunk. Ez rusztikus hatást kölcsönöz a padlóburkolatnak.

Ugyan a lambéria a falon ma már nem számít trendinek, de fát ettől függetlenül nyugodtan használhatunk továbbra is falburkolatként. A natúr fa felületeknek komoly varázsuk van, olajozott felületkezelés esetén pedig egészen natúr hatást adnak.