Mitől modern ma egy kémény?

Napjainkban a biztonság első számú szempont. Minden használati tárgyat szigorú biztonsági kritériumok figyelembevételével terveznek. A tervezés közben nem csak a használatból eredő sérülésveszélyre kell figyelni a fejlesztőknek, hanem váratlan esetekre is, legyen az akár üzemzavar, vagy baleset. Balesetek nem csak az közutakon, hanem a fűtés közben is történhetnek. Az ilyen „baleset” sokkal nagyobb eséllyel lehet végzetes, mint az utcai esetek.

Épp emiatt tapasztalhattunk az utóbbi években a kéményrendszerek piacán is komoly változásokat. Vehetjük úgy, hogy minden változás a mi biztonságunk érdekében történt, de látva az árakat ez elsőre talán nehezen tűnhet értelmezhetőnek. Lássuk, miben rejlik pontosan a kész kémények titka.

A fűtésrendszerek megváltozása
A füstelvezetés alapvetően egy nagyon egyszerű fizikai folyamaton alapszik. Már az általános iskolai egyszerű kísérletek idején megtapasztalhattuk, hogy a meleg levegő felfele száll, a helyére pedig hideg levegő áramlik. Így van ez különböző közegek és a füstgázok esetén is. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség, annál gyorsabb az áramlás.

A mérgező anyagyok
Régen a füstgázok hőmérséklete jóval magasabb volt (akár 300°C is), mint ma. Ez azzal magyarázható, hogy a régi fűtési rendszerek pazarlóbbak voltak a hővel, mert az égés hatásfoka alacsonyabb volt. A meleg füstgázok a kémény falát is melegítették, és ezzel tulajdonképpen részben az utcát fűtötte az ember. Az újabb gázkazánok azonban egyre magasabb hatásfokot értek el, és alacsonyabb hőmérsékletű füstgázok távoztak a kazánból. Ezek a gázok a kémény falát már nem melegíti olyan mértékben,mint régen, így a gázok nedvességtartalma könnyen kicsapódik a kémény falán.

A meglévő kémények elégtelensége, javítása
A téglafalú kéményen kicsapódó kondenzvíz szép lassan átitatja a falazatot, mely a legtöbb esetben a lakótérrel határos. Ez pedig a legkevésbé sem jelent majd egészséges környezetet. Ezzel magyarázható a kémények bélelésének terjedése. Régi kémények esetén ez egy béléscső behelyezésével oldódott meg, de új építésekor ez csak egy újabb nehezen megoldható problémát jelent. Ehhez jön még az is, hogy a szabályok szerint csak tömör téglából épülhet a kémény. A falazatok ma azonban már szinte kivétel nélkül üreges építőelemekből készül. Ehhez a struktúrához jobban illeszkedik az készre gyártott kémény.

Kémények típusai
Az előregyártott, kész kémények egyszere jelentenek megoldást a béléscső, és a tömör héjszerkezet problémájára, így nem is csoda, hogy a legtöbben nem is gondolnak másra, ha kémény kell. De nyilván nem minden modern kémény egyforma. Annyiban egyeznek, hogy mindnek van samott béléscsöve, mely igazán ellenálló a füstgázok „vegyi támadásával” szemben. A kémény tartószerkezetét azonban egy könnyűbeton vázelem alkotja. Aki kerámia falazattal szimpatizál, a kémény vázelemét, más néven köpenytéglát is megvásárolhatja beton helyett akár égetett kerámiából is. Ami a külső és a belső rétegek közt húzódik, abban viszont típustól függően különbözhetnek az előregyártott kémények.

A szerkezetre nézve meghatározó még a kémény kiszellőzésének típusa. Nem mindegy mivel tüzelünk. Az egyszerűbb rendszerekhez tartozó kémények gravitációs redszerűek, azaz a meleg levegő kényszeres felfelé áramlása indítja el a füstöt kifele a kémény kürtőjén. Hogy kisebb legyen a béléscső falán a kicsapódás, a béléscső és a tartóváz között éghetetlen hőszigetelőréteg található. A gravitációs kémény a legegyszerűbb, mert csak egy irányú áramlásra lett tervezve. Ennek az az oka, hogy fűtés (kazán, kályha) a helyiség levegőjét szívja el az égés segítéséhez, azaz nyitott égésterű. A természetes áramlás beindulásához megfelelően meleg is marad a füstgáz. Ez a nyílt égésterű fűtéstípus azonban nem veszélytelen, hiszen tökéletlen égés, vagy nem ideális hő és szélviszonyok közepette megfordulhat a kéményben a füstgázáramlás, és a mérgező gázok a lakótérbe kerülhetnek. A tökéletesebb égés, a nagyobb hatásfok miatt fejleszették ki a zárt égésterű kazánokat, melyeknél egy ventilátor segíti a füst áramlását. A zárt fűtésrendszer ismérve főleg az, hogy a levegőt is egy kürtőn át szívja be, mely a kémény tartóváza és a béléscsöve közt helyezkedik el. A fellépő kondenzáció miatt a kondenzvíz alsó kivezetése is megoldott, mely gyakran a szennyvízcsatornába kerül. Ahogy egyre szigorodtak az energiatakerékossági elvárások, úgy lett egyre természetesebb a kondenzációs kazánok alkalmazása, melyekhez nem is alkalmazható más kémény. Az kétségtelen, hogy a három markánsan különböző fűtési módhoz különböző kémenyek szükségesek.

A kiváló technológia ellenére manapság egyre többen gondolkodnak azon, hogy a kéményen spórolnának. Míg régen a kémény ára a falazatba számított bele, addig ma markánsan elkülönül az egyéb épületszerkezetektől. Ez azt is okozza, hogy sokan hajlamosak csak a jelenre gondolva, a jövő opcionális fűtési lehetőségeit kizárva, a kémények számát a lehető legszükségesebbre minimalizálni. Pedig pár évvel az épület elkészülte után aztán sokaknak beugrik egy kandalló, vagy egy szép cserépkályha gondolata. Ilyenkor azonban már csak az épület részleges megbontása árán építhető be, mely tényleg megdobja a költségeket. Aki ezt elkerülné, és nem rest előkészülni a jövő lehetőségeire, az már ma eggyel több kéményt épít új házába.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész