Az építőipari beruházások tekintetében magasak és bizakodóak az elvárások az uniós forrásoknak és a CSOK-nak köszönhetően, kérdés azonban, hogy a kormányzati előrejelzések hatására lesz-e, aki a beruházásokat megvalósítja?
Sok szempontból bizakodóak az elemzők az építőipar 2017-es kilátásait illetően. A válság és a központi beruházások visszaesése miatt hosszú ideje szenvedő ágazat számára jó hír, hogy az adatok a piaci beruházások növekedését mutatják. A 2016-os apály után 2017-re számottevően bővülnek az uniós kifizetések, így akár 8-10%-os bővülés is elérhető az építőiparban a GKI prognózisa alapján. A növekedési várakozásokat erősítik a piaci folyamatok is. A kormányzati intézkedések – az áfa-csökkentés és a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) is bizakodásra ad okot, a lakásépítő cégek bizalmi indexe pedig 2016 őszén meredek emelkedésbe kezdett. A KSH adatai szerint a 2016 első háromnegyed évben kiadott új építési engedélyek, bejelentések alapján az ideinél 90 százalékkal több, összesen 9172 lakóépület építését tervezik 2017-ben.
A korábbi előrejelzések szerint az építőipar 2017 második felétől járulhat hozzá egyre nagyobb mértékben a GDP növekedéséhez. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint mindez az uniós pályázatok felfutásának és a társasház építések akár duplázódásának köszönhetően történhet meg.
Mégis vetül árnyék az optimista képre. A Parlament év vége előtt nem sokkal fogadta el a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló törvénycsomagot, melyet bár kiegészít az egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkentése, nominálisan összességében nőnek majd a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai. A minimálbérnél számítások szerint több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal nő a munkáltatók költsége. Ezzel szemben a társasági adó (tao) tízről kilenc százalékra való csökkentése az 500 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező kis- és közepes vállalkozásoknál nem fog igazi hatást kiváltani – mondják az újHÁZ Centrum szakértői, akik szerint ennek ellensúlyozására jó lehetőség lehet a vállalkozások részéről a hatékonyságuk növelése.
Az építőipar különösen élőmunka-igényes ágazatként azok közé tartozik, ahol a jogszabályi változások jelentős problémákat okozhatnak. Komoly kihívások elé állítják a szakmát ezek az intézkedések, hiszen az ágazatnak megoldásokat találnia arra, miként lehet a munkaerőhiány okozta problémákat áthidalni. Ez és a fellendülő kereslet járulékos kockázata magával hozhatja a „kóklerek” és a „szerencselovagok” megjelenését is, akik nem tisztességes módon, kellő szakképzettség híján próbálhatnak érvényesülni a piacon– hívják fel a figyelmet az újHÁZ Centrum szakértői. A közeljövőben tehát nem csak az építőipari vállalatoknak kell fejtörésekre számítania, hanem a megrendelőknek is nagy körültekintésre lesz szüksége.