Több, eltérő forrásból származó statisztikai adat is alátámasztja, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek az építkezési költségek. A legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, a tendencia pedig a következő években is folytatódni látszik - derül ki az újHÁZ Centrum, Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának tavaszi Trendriportjából, amely elsősorban az építőanyagok áremelkedését és a mögötte húzódó okrendszert vizsgálta.
Elszállóban az építőanyagárak
- A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között átlagosan 27,5 százalékkal emelkedtek az építőanyagárak, melyeket az újHÁZ Centrum saját kutatási eredményei is igazoltak – mutatott rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az építőanyag-kereskedelmi hálózat cégvezetője. A vállalat Trendriport című tanulmányából az is kiderül, hogy a tavalyi évben legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, de akár tíz százalékkal is drágulhattak az OSB-k és a vakolástechnikai elemek. Szintén jelentős mértékben, öt százalékkal növekedett a kéményrendszerek kereskedelmi árai, az energiahatékony megoldások azonban még nagyobb mértékben drágultak.
- Összeségében elmondható, hogy egy nagy volumenű építési vagy felújítási munka esetében átlagosan 10,5 százalék körüli árnövekedésre kell számítani az előző év áraihoz képest – hangsúlyozta a cégvezető. A vállalat prognózisa szerint az építőanyagok árnövekedése azonban itt nem fog megállni, várhatóan 2019-ben akár további 5-10 százalékos emelkedés is bekövetkezhet az egyes termékcsoportokban.
Munkaerőhiány megállítása bérfelzárkóztatással
Az újHÁZ Centrum Trendriportjából kiderül, hogy az okok sokrétűek: a munkaerőhiány, a növekvő munkabérek, az egyre dráguló fuvarozási költségek és a szintén jelentős mértékben emelkedő energiaárak egyaránt befolyásolják az építőanyagok kereskedelmi árait, de a drágulást kiválthatja az okoseszközök iránti folyamatosan növekvő kereslet is.
Minden kétséget kizáróan azonban az ágazat Achillese a munkaerőhiány, melyet a Magyar Nemzeti Bank jelentései is igazolnak. Az MNB megállapítása szerint ugyanis nagyságrendileg 35-40 ezer szakmunkás hiányzik az ágazatból, ám a probléma akkor sem oldódna meg, ha a jelenleg külföldön dolgozó építőipari munkavállalók hazajönnének. Számításaik szerint az ágazat munkaerőállománya ebben az esetben sem haladná meg a 2008-as válság előtti szintet.
- A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évben már megkezdődött az építőiparban dolgozó szakemberek bérfelzárkóztatása. A számítások szerint ugyanis 2018-ban 11 százalékkal nőttek az átlagbérek a nemzetgazdaságban, miközben az építkezések munkaerőkiadása hasonló mértékben emelkedett - magyarázza dr. Rázsóné Szórády Csilla. A reálbérek és az építőanyagárak emelkedésének összehasonlítását követően a Trendriportból az is kiderül, hogy a lakossági szegmens számára jelentős segítséget jelent az, ha a beruházásaik finanszírozásakor továbbra is számíthatnak az állami ösztönzőkre, így a CSOK-ra, az alapkamat-csökkentésre vagy éppen a kedvezményes áfára.
Jól működő állami ösztönzők adaptálása
- Úgy véljük, hogy a már meglévő állami ösztönzők köre a Visegrádi Négyek jól működő programjaival is kiegészíthető, hiszen a célok közösek: az épületek megújulásának volumenének növelése mellett az otthonok energiahatékonyságának fokozására törekednek – mutatott rá az újHÁZ Centrum cégvezetője. Szerinte, mivel Magyarország is hasonló kihívásokkal kell, hogy szembe nézzen, érdemes adaptálni a V4-eknél bevált támogatási rendszereket, mint például a lengyelországi fűtésrendszerek korszerűsítésére irányuló programokat.
Kiemelte, Csehországban az állami támogatások nagyságát az egyes ingatlanok felújításának mértékéhez igazítják, így minél átfogóbb felújítást terveznek a lakástulajdonosok, annál nagyobb támogatásra számíthatnak. Szintén megfontolandónak nevezte azt is, hogy a szlovák kormány figyelme középpontjába a bérlakás-építési programokat helyezte, melynek keretében évente 1500 állami támogatásból felépülő bérlakás megvalósítását tűzték ki célul. Úgy gondolja, ez utóbbi különösen nagy segítséget jelenthet a fiatalok számára, akik jelenleg nem tudnak kiszakadni a családi fészekből korlátozott anyagi lehetőségeik és a kiemelkedően magas lakásbérleti díjak miatt.
- Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ágazat motorjának számító ipari beruházásokat sem, melyek esetében az energiafejlesztéseken túl a kapacitásbővítés és az ipari ingatlanok rendelkezésre állásának fokozása is kulcsfontosságú feladattá válhat – mondta az újHÁZ Centrum cégvezetője. Akinek meggyőződése, hogy az elszálló építőanyagárak mérséklésében a gyártóknak is szerepük lehet. Úgy fogalmazott: a gyártóknak is megfelelően kell reagálniuk a piaci változásokra, jó megoldásnak tűnhet az innovatív megoldások adaptálásával történő automatizáció fokozása és a meglévő munkaerő ösztönzőkkel történő megtartása.
Trendriport ITT olvasható.
