A teknőszigetelések problémás szegletei Építkezés

A teknőszigetelések problémás szegletei

2018. július 18.

Egy átlagos alápincézett épület építésének költségeit jelentősen befolyásolja, ha pincébe vízszigetelés is készül. Nem csak a földmunkák, hanem a pince szárazságát biztosító vízszigetelés is jelentősen növeli a beruházás költségeit. A szigetelés átgondolt tervezést, és pontos kivitelezést kíván. Egy jó minőségben elkészített pinceszigetelés ki kell, hogy szolgálja az épület élettartamát. Nagyon ráfázhatunk, ha a szigetelés gyenge minőségben készül el, ugyanis javítása jóval körülményesebb, mint azt elsőre gondolnánk.

Egy átlagos alápincézett épület építésének költségeit jelentősen befolyásolja, ha pincébe vízszigetelés is készül. Nem csak a földmunkák, hanem a pince szárazságát biztosító vízszigetelés is jelentősen növeli a beruházás költségeit. A szigetelés átgondolt tervezést, és pontos kivitelezést kíván. Egy jó minőségben elkészített pinceszigetelés ki kell, hogy szolgálja az épület élettartamát. Nagyon ráfázhatunk, ha a szigetelés gyenge minőségben készül el, ugyanis javítása jóval körülményesebb, mint azt elsőre gondolnánk.

Hol alakulhat ki probléma?

A víz nélkülözhetetlen eleme az építkezéseknek, de az egyik legnagyobb ellensége az épületszerkezeteknek. A víz behatol a tartószerkezetek apróbb-nagyobb repedéseibe, ez pedig komoly veszélyt jelent a szerkezetek tartósságára nézve. Legyen az tégla, beton, vagy fa épületelem, a víz tartós jelenléte az élettartam garantált csökkenését okozza. A talajszint alatti szerkezetek esetén pedig garantált a nedvesség veszélye, a kérdés csak az, hogy a víz mikor, milyen mennyiségben, és milyen erővel támad.

A teknőszigetelés nem jelent mást, mint hogy földfelszín alatti épületszerkezeteke minden oldalát, ideértve pince padozatát is vízzáró módon szigeteljük, és ezek a szigetelt síkok egymással az oldalélükben összekapcsolódnak. Lényeg, hogy szigetelés minden oldalon folytonos legyen, és még a lehetőségét is kizárjuk annak, hogy a víz elleni védelmi pajzson bárhol is rés keletkezzen. A teknőszigetelés több különböző minőségben ismert, hisz minden egyes telek más és más tulajdonságokkal rendelkezik, így megkülönböztetünk talajpára elleni szigetelést (ez alápincézett épületek esetén ritkábban fordul elő, hiszen itt már gyakoribb a talajvíz jelenléte, ami képes a szerkezetre nyomást gyakorolni), talajvíznyomás elleni szigetelést, vagy hegyvidéki területeken torlaszvíz elleni szigetelést is. Mivel egyik sem készíthető egy darabban, ezért a szigetelési mezők csatlakozásainak kiemelten fontos szerepe van, hiszen minden egyes átlapolás, kapcsolódás potenciális szivárgási veszélyt hordoz magában. A szigetelések egyik fajtája a kent szigetelés, a másik pedig a ragasztott szigetelés. A lemezek egymáshoz vagy ragasztással, vagy pedig hegesztéssel kapcsolódhatnak. Mivel a csatlakozások minősége alapjaiban határozza meg az ellenállóságot, ez egy kiemelten felelősségteljes munka. De sajnos nem mindig sikerül tökéletesen. Ilyenkor lehet szükség a teknőszigetelések javítására.

Csőáttörések

Egy kritikus pont a pinceszigetelések esetén a víz, gáz, villanyvezetékek földalatti csatlakozása a közhálózathoz. Minden egyes cső, ami a szigetelési felületeket tör át, a csőátvezetések peremén komoly veszélyt jelent a szivárgásra. Egyrészt a cső és a sík szigetelőlemezek csatlakozását bonyolult, és körülményes kivitelezni, másrészt nem ritka, hogy ezeket a csöveket idővel cserélni kell, hiszen ezek is elöregedhetnek. Ilyenkor a legegyszerűbb, de legkevésbé szakszerű (azaz egyenesen veszélyes) módszer, ha a csövet erővel kirántják a ráhajtogatott gallérból, majd az újat egyszerűen betolják a régi nyílásba. A probléma ekkor az, hogy a gallérozás egyfajta ragasztott kapcsolatot is jelent a cső és a szigetelés közt, amit ha a csövet erővel kirántják, megszakad. Bár a megmaradt szigetelőlemezből formázott gallér nyújt valami védelmet, ez mégsem nevezhető a megszüntett fizikai kapcsolattal egyenértékűnek. A tapadásos kapcsolat megszűnése leginkább vízzáró habos kezeléssel orvosolható, melyet legjobb, ha kívülről végzünk el, tehát komoly a földmunkaigénye. Jobb megoldás, ha a csőátvezetés csavarozott mandzsettával készült, ilyenkor ugyanis fém pántok közti csavarkapcsolat biztosítja a szoros kapcsolatot a csővezeték és a szigetelőlemezek közt.

Külső pincelépcsők, rámpák

Fokozott veszélyforrás az olyan épülettömegen kívül eső pincelépcső, vagy rámpa, mely felett nem áll épület. A tökéletes teknőszigetelés ugyanis nem csak a falakra, és padlólemezekre, hanem az ilyen közlekedési csatornák, vagy bevilágítóaknákra is vonatkozik. A probléma ezekkel annyi, hogy míg a pincefalakat a felette lévő épület súlya terheli, addig az ilyen az épület fő tömegéből „kilógó” szerkezeteket nem terheli semmi. A anyaföld pedig- főleg az agyagos talajok esetén- komoly mozgással terhelik ezeket a konzolokat. Az agyagos talaj kidagad nedvesség hatására, majd száradáskor zsugorodik. Az ebből adódó földmozgások egyenetlenül terhelik a rájuk nehezedő szerkezeteket, ami miatt a szerkezetben feszültségek lépnek fel. A nagyobb tömegű épülettest alatt kisebb lehetősége van a tágulásra, míg a konzolok alatt ennél jóval nagyobb. A csatlakozásoknál létrejövő feszültség idővel megrepesztheti a teknőszigetelést, így nem ritka, hogy magas talajvízállás esetén a rámpa, vagy lépcső résein keresztül szivároghat a talajnedvesség.

 Süllyedések

Hasonló probléma megnyilvánulása az előbbihez, amikor a talajstabilitásra nem megfelelően méreteznek egy alapozást. Ilyenkor szinte garantált, hogy a teknőszigetelés folytonossága ott szakad meg, ahol a süllyedés mértéke eltér az átlagtól. Talán ezt a legegyszerűbb megállapítani, hiszen ezt legtöbbször padozati és fali repedések is nyomatékosítják.

Hogy lehet javítani?

Szinte mindegyik eset javítása körülményes, mert földmunkához kötött. Ezen felül a probléma helyének és mértékének pontos megállapítása is nélkülözhetetlen a lépése a hibafeltárásnak. Amennyiben a károsodás kis területen lokalizálható, abban az esetben érdemes lehet a kisebb terület feltárása, és az eredeti technológia kijavítása. Amennyiben több helyen is tapasztalható a szigetelés hiányossága, ebben az esetben érdemes elgondolkodni a szigetelés megduplázásán. Ami ezt problémássá teszi, az az, hogy a teknőszigetelés a külső határoló felületek körül létesítünk, magyarul a belső válaszfalak már a szigetelt mezőn belül állnak. De a már álló válaszfalak alatti szigetelésátvezetés meglehetős többletköltségeket is generál, hiszen ezekben a falakban is létre kell hozni a horizontális vízzárást (injektálás, falátvágás). Természetesen több megoldás is létezik, de erre a témára részletesebben csak egy későbbi cikkben térünk ki.

A fentiekből az mindenképp levonható végkövetkeztetésként, hogy az építkezőknek szinte mindennél jobban oda kell figyelniük a teknőszigetelés kivitelezésének pontosságára, a lakásvásárlóknak pedig nagyon körültekintőnek kell lenniük, és alaposan kell informálódniuk a meglévő pincékről, ha később nem akarják a családi megtakarításokat a javításba beleönteni.