Innovatív vízszigetelések, elektromos falszárítás

Aki hosszabb ideig tartózkodott már nyirkos falú helyiségben, tudhatja, hogy a falak által szállított nedvesség nem szimplán esztétikai probléma, ez további bajok forrása is lehet. Laikusként első időkben inkább csak magát a nedvességet tapasztaljuk vizes foltok jelenlétében, míg hosszabb idő elteltével vakolat vagy téglafelületek esetén a sókivirágzás is megjelenik.

A tisztánlátás érdekében vegyük át, mi is maga a sókivirágzás. Ez a fodros, fehéres foltokban, csipkeszerűen jelentkező kicsapódás nem más, mint a víz által a talajból és a falszerkezetből kioldott sók megjelenése a felületen. Hogy mégis hogy kerül – akár méteres magasságra – az altalajtól a felületi kicsapódás? Ennek oka egyszerűen maga a fizika. Ha egy anyag akár csak kicsit is nedvszívó, akkor csak a nedvesség jelenléte és nyomás kérdése, hogy a víz milyen mélyen hatol az adott anyag belsejébe. A falak „kivirágzásában” egy másik tulajdonság, a kapillaritás is szerepet játszik. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a nedvesség a hajszálcsövesség elve miatt a fal mikronnyi repedéseiben felfele kúszik. Ez a nedvesség viszi magával a kioldott sókat. A víz a fal felületét elérve elpárolog, a sókat pedig hátrahagyja, amelyek így megjelennek a felületen. Miért is baj ez?

Az új építésű klinkerfalazatok esetében kezelésként gyakran javasolnak egy lemosást. Ez tartószerkezeti falak esetén nem a legmegfelelőbb megoldás, hisz ezzel nem oltjuk ki a baj forrását. Az ugyanis, hogy a fal nedvességet képes felvenni, nem feltétlen probléma, hiszen enyhén porózus szerkezete okán a nedvességet nem csak felvenni, hanem leadni is képes, ezzel temperálva a belső terek klímáját. De a talaj irányából támadó víz más, mint a légnedvesség. De ha ezek a „kis járatok” a víz által szállított sók miatt eltömődnek, a kiszáradás ideje meghosszabbodik. Ehhez jön még a só azon tulajdonsága, hogy a nedvességet megköti, így a probléma csak hatványozódik: idővel a falon megjelenő felázásból származó kivirágzás is csak feljebb és feljebb kúszik a felületen.
Ez pedig magát a falszerkezetet is jelentősen károsíthatja. A probléma oka a falak horizontális vízszigetelésének hiányában keresendő, de olyan falaknál, amelyek hosszú évtizedekig, tartósan áztak, nem feltétlen a leghatékonyabb megoldás a hagyományos, utólagos falszigetelés, hiszen a lerakódott sók így mind a szerkezetben maradnak.

De létezik egy megoldás, amely sokak számára elég megdöbbentően hangozhat, hiszen az elektromosságon alapul. A víz és az áram egy helyen való megemlítése nem mindig jelent túl sok jót, de mint azt a kísérletezőbb kedvűek tudhatják, a víz szabad áramlása elektromágneses tér hatásával kitéríthető útjából. Épp ezt az elvet használja ki az elektromos falszárító berendezés.

A szerkezet egy mágneses teret alakít ki a falazatban és az altalajban. Anód és katód – tehát két pólus –szükséges hozzá, hogy a szemmel láthatatlan áramlás létrejöjjön. A folyamatot egy kisméretű elektromos irányító központ vezérli. Sikeres akció esetén nemcsak a fal nedvességének utánpótlása szűnik meg, hanem a megfordított nedvességáramlásnak köszönhetően kikristályosodott sók hatására távoznak a falból.

Fotó forrás: https://ezermester.hu/cikk-582/Falszaritas_elektrokemiai_modszerrel

Mindez pedig nem is igényel olyan mértékű beavatkozást sem, mint az utólagos falszigetelési eljárások. Hiszen a falat nem kell átvágni, csak egy kisebb bemetszést készítenek rajta, amelybe az egyik pólus, míg ettől nem túl távoli furatokban a másik pólus vezetékei kerülnek behúzásra. Mivel a történet csak vezetékekről szól, így a beépítés utáni helyreállítási munkálatok sem tartanak hosszan.

Hogy miért érdemes elgondolkodni ezen az elsőre komplikáltnak tűnő eljáráson? A legfontosabb, hogy ezzel a probléma gyökerét ragadjuk meg, így fokozatosan csökken az esély a felázás újabb kialakulására. Mindez pedig csökkenő valószínűséget eredményez a burkolatok leendő károsodásában is. Olyan helyen, ahol minden komolyabb mértékű fizikai beavatkozás nehézségekbe ütközne, vagy tartós vizesedési károkat kell elhárítani, mindenképpen érdemes fontolóra venni a módszer bevetését.

Szerző: Szalay Csaba – dipl.építész