Szélfogók ésszerű kialakítása

Hazánk sok területe mondható szeles vidéknek. Széllel szemben nem csak gyalogolni nehezebb, de a lakás hatékony befűtése is komolyabb energiát igénylő feladat. A szél ugyanis megtalál minden kis rést, mely a mi “pajzsunkon”, azaz a házunkon található, és könyörtelenül be-/átfúj rajta. Ez pedig olyan tényező, mely a fűtés hatékonyságát még a szigetelések hiányánál is jobban képes befolyásolni.

Igaz tavasszal már nem érezzük olyan intenzíven a süvítő hideg szél hatását, de ilyenkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy ha nem rendelkezünk szélfogóval, milyen módon állhatjuk útját a következő tél előtt a hideg fuvallatoknak, melyek oly nagy erővel rontanak nekünk minden egyes ajtónyitásnál…

Egyszerű szélfogók

Az egyszerű szélfogók félig nyitottak, vagyis nem képeznek teljes zárt teret, így pedig ajtónyitás esetén nem adnak teljes huzatvédelmet. De a havat, esőt nem hordja be a szél a bejárati ajtó elé, és a lakásból kilépve nem csap arcon a jeges szél. Azonban vitathatatlan hátránya, hogy a szélfogóban az uralkodó léghőmérséklet a külső levegőével megegyező, így szigetelő hatása nincs, tehát ha az épületet kívülről szigeteljük, arra is kell gondolnunk, hogy azokat a falakat is hőszigeteljük, melyek a belső teret a külsőtől elhatárolják, és a szélfogó részét képezik.

Ennél talán egy fokkal hatékonyabb megoldás, ha ajtó is található a szélfogón, ilyenkor ugyanis egyfajta puffer-zónaként funkcionál a helyiség. Mikor a külső ajtó nyílik, a belső még zárva van, így a lakótérbe nem tud betörni a szél. Habár ez zárt helységnek számít, érdemes elgondolkodni azon, hogy dupla, vagy tripla üvegezésű hőszigetelt nyílászárók helyett szimplán egyrétegű üvegezéssel készüljön. Ebben az esetben költséget spórolhatunk, de nem csak ez az egy előny jelentkezik egyrétegű üvegezés esetén. Ha az épület esztétikáját megzavarná egy kerettel ellátott utólagos ablakszerkezet beépítése, egyrétegű üvegezésből elérhető egy úgynevezett balkonüvegezési rendszer is, mely keret nélkül ad fokozott szélvédelmet, de kívülről szinte láthatatlan marad. Ebben az esetben a legtöbbször a nyílás előtt vezető sínes rendszeren tologathatjuk a keret nélküli, durván 1 méter széles üvegtáblákat, melyek összetolva szinte teljesen eltüntethetőek. Így télen egy árnyékos, nyáron pedig egy kellemes nyitott térré változhat ez a belépő.

Lakótérbővítésnek számító szélfogókról beszélünk azoknál a lakásoknál, ahol a lakótér kiegészítésére van szükség, esetleg egy fűtött előszoba kialakítása a cél. Ha így alakul, érdemes elgondolkodni a már meglévő fedett előtér, feljárólépcső szigetelt beüvegezésén. Ilyenkor érdemes a tok anyagát és színét a többi nyílászáró tokjának színéhez igazítani. Szigetelt nyílászárónak igazán csak akkor van értelme, ha fűteni szeretnénk a teret. De ne feledjük, a fűtésrendszer kiegészítése nem minden esetben tartozik a könnyen kivitelezhető feladatok közé.

Ilyen kialakításoknál érdemes figyelembe vennünk azt is, hogy az utólagos, fűtött szélfogó ugyanolyan fali, és lábazati, illetve fedési hőszigetelést is igényel, mint a lakótereink, máskülönben a fűtése nem lesz költséghatékony. Mivel országunk területének nagy része szeles vidék, érdemes elgondolkodni, hogy a modern tervezés szülte divatos szélfogó-elhagyás dacára mégis megvalósítsunk egy zárt teret, ahol az ember kiugorhat a sáros cipőjéből, mielőtt a lakásba lépne.

A különböző nemzetközi építészeti trendek gyakran azt is eredményezik, hogy a bevált, működő, régebbi építészeti szokásokat kiszorítják, vagy a megjelenés érdekében nem hagyják érvényesülni az újabb áramlatok. Érdemes ezeket felülbírálni még a tervezés idejében, mert mint cikkünk is mutatja, gondos tervezéssel a funkció és a forma érvényesülhet egyidejűleg is.