Tető a falazattal azonos anyagból, azaz a koporsófödém

A koporsófödém kifejezés egy laikus számára szinte értelmezhetetlen, hiszen a födém szó hallatán többnyire egy vízszintes lefedésre gondolunk. A koporsó megjelölés pedig cseppet sem hétköznapi az építészetben. A név alapján szinte elrettentő lehet, ám több célra is jó megoldást nyújt. Ismerkedjünk meg ezzel a technológiával!

Minden, amit a koporsófödémről tudni kell
Az energetikusok véleménye szerint, az a legszerencsésebb építési mód, ahol a különböző épületszerkezetek (fal, födém, tető) a lehető leghomogénebb egységet alkotják. Az ilyen struktúránál a legkisebb ugyanis az anyagi hőhíd kialakulásának veszélye.

A koporsófödém nem vízszintes lefedési megoldást jelent, hanem azt, hogy a tetősíkokat egy olyan monolitikus egység képezi, mint amelyből a falazat is készült. Felmerülhet a kérdés, hogy ennek mi értelme van? Nagyon is sok, hiszen a falak rendelkeznek hőraktározási képességgel, vagyis amikor felfűtjük a lakást, a falak átveszik a levegő hőmérsékletét és azt fokozatosan adják le a helyiségnek, ezzel növelve a komfortérzetünket.

A hagyományos tetőtér-beépítésekről ez nem mondható el, mivel hirtelen melegszenek fel és gyorsan le is hűlnek. Hőszigeteléssel ugyan mérsékelhetjük ezt az effektust, ám a tetőszerkezet hőtároló képessége ettől nem lesz jobb. Ezen nem kell csodálkoznunk, mivel a hagyományos fa tetőszerkezet, a könnyűszerkezetes építés módszereit alkalmazza. Nálunk azonban a masszív (tégla, beton, kő) falazatok az elterjedtebbek és népszerűbbek, míg a tetők emellett évszázadok óta favázra épülnek. Ám azt nem mondhatjuk, hogy minden szempontból ez a megoldás a legelőnyösebb, és itt el is érkeztünk a koporsófödém érdemeihez.

A koporsófödém esetén a falazat és a tető ferde síkjainak anyaga azonos, tehát a fizikai tulajdonságaik is megegyeznek, így már az építkezés során is szinte azonos problémákat kell leküzdeni. Az egységes építőanyagok, valamint egységes technológia egyet jelent az egyszerűbb és gyorsabb kivitelezéssel. Ráadásul egy ilyen szerkezetet szinte ugyanazon szigetelőanyaggal körbe tudunk szigetelni a falaktól a tetőkig bezárólag.

Régen a koporsófödém egy olyan rendszert jelölt, melyet helyszíni zsaluzással készült betonozással valósítottak meg. A tömör beton viszont kedvezőtlen szigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, így csak nagyon vastag hőszigetelő réteggel lehet a mai igényeknek is elfogadhatóvá, lakhatóvá tenni.

A gázbeton falazóelemek már régóta feledtetik velünk a beton legtöbb előnytelen tulajdonságát, és egyre népszerűbbé is váltak az elmúlt évtizedekben az építkezők körében. Természetesen a koporsófödém rendszerű lefedéshez is fejlesztettek már előregyártott elemeket. A gázbeton a helyszínen nem betonozható, így a koporsófödém készítéséhez szükséges némi támogatás. Az erők nagy részét egy segédváz-szerkezetre terheli, amit egy, a tető formáját leképező acél tartóként kell elképzelni. Az ilyen módon történő építkezés szakszerű és átfogó tervezést igényel, ezért nem tartozik az univerzális felújítási módszerek közé, inkább új építések esetén ajánlott, ahol fontos a tetőtér maximális helykihasználása.

Ha olyan okot kellene találnunk, amiért nem ajánlható ez a megoldás, az talán az utólagos átalakítási lehetőségek körülményessége lenne. Ha utólag szeretnénk elhelyezni benne egy tetőtéri ablakot, vagy kéményt, azt sokkal nehezebben tudjuk megoldani, mint egy hagyományos tető esetén. Ha építkezés előtt állunk, mindenképpen érdemes elgondolkodnunk egy ilyen tetőmegoldás alkalmazásán. Fedés szempontjából nem kell lemondanunk a hagyományos megjelenésről sem, hiszen ugyanolyan cserép, pala, vagy lemezfedést is kaphat, mint a többi tető.