Csemperagasztók

Sokszor találkozunk csemperagasztók esetében a flexibilis és fagyálló szóhasználattal a csomagoláson vagy termékleírásban. Hogy mikor, hol és miért érdemes egyiket vagy a másikat használni, nem mindenki számára egyszerű meghatározni.

A gyakorlatban számos esetben kell fagyálló burkolatot választanunk, amely azt jelenti, hogy az extrém, hideg időjárási viszonyok által létrejött fizikai változásokat is ki kell bírnia. Ilyen a nagyobb mennyiségű nedvesség felvétele, a hőmérséklet hatására létrejött térfogatváltozás, amiből következik a szétfagyás lehetősége is. Ez a burkolólapok, csempék esetén 3 térfogatszázalékot jelent a nedvességfelvétel szempontjából.

A fugázó és ragasztóanyag szemszögéből a fagyálló megjelölés annyit tesz, hogy a fagyás, illetve olvadási ciklus okozta terhelést képes elviselni a fuga kötőanyaga, ugyanúgy, mint a ragasztó. Ez igen fontos, mert magának a burkolólapnak és a ragasztott alapfelületnek is eltérő tulajdonságai vannak. Egy fagyálló csemperagasztó esetében ez azt jelenti, hogy a lapok nem jönnek fel, nem repedeznek.

Flexibilis ragasztó extrém hőingadozást is elvisel minimális idő leforgása alatt. Mikor és hol kell elviselnie ilyen extremitást? Olyan kültéri burkolatok esetén, amelyek közvetlen napsütésnek vannak kitéve. Amikor egész nap tűző napsugár éri a járólapot, az felmelegszik a ragasztóval és a lapozás alapjául szolgáló felülettel, a betonnal együtt. Ez a melegedés a legtöbb esetben nem gyors, de az ezt követő lehűlés igen. A kánikula után érkezik egy frissítő nyári zápor, ami az akár 60 ⁰C-os követ pillanatok alatt lehűti. Mivel az aljzatnak (példánk esetén beton), a ragasztónak és a lapoknak is más a hőtágulási együtthatója, ezért jelentős feszültség keletkezik ezen anyagokban, főleg a ragasztóban. Ezt a jelentős fizikai terhet kell egy ilyen fagyálló, flexibilis ragasztónak elviselnie úgy, hogy a megfelelő kapcsolat az aljzat és a burkolat között megmaradjon és a felületek egymástól ne váljanak el. Egy egyszerűbb fagyálló ragasztó, a gyorsan végbemenő nagy hőingadozást már nem feltétlenül tudja tolerálni, főleg egymás után többször.

Fontos, hogy a fuga kiválasztásánál is legyünk körültekintőek. A szín és a márka ízlés dolga, de érdemes tudni, hogy flexibilis ragasztó használata esetén ugyanúgy flexibilis fugázóanyagot kell választanunk! Normál csemperagasztó esetén elég a hagyományos fugaanyag.

Jól tesszük, ha egy gyártó termékpalettája mellett maradunk, és nem több gyártó termékét válogatjuk egymás mellé. Ez azt jelenti, hogy az adott cég csemperagasztója mellé az általa ajánlott fugaanyagot használjuk. Így nagyobb eséllyel lesz tartós és minőségi a burkolat. Mindig tartsuk be a gyártó termékleírásában szereplő utasításokat, így a száradási időt és a felhordás módját.

Fontos, hogy a ragasztási felület legyen egységes, homogén szerkezetű, egyenletes felszínű, por-, kosz-, zsír-, olaj- és egyéb szennyeződésektől mentes. A nagyobb egyenetlenségeket tanácsos ragasztás előtt padlókiegyenlítő alkalmazásával vízszintbe hozni. Tájékozódjunk arról is, hogy a felületet szükséges-e alapozni a megfelelő tapadás érdekében. Vásárlás előtt győződjünk meg arról is, hogy a ragasztandó felületre alkalmas-e a választott termékünk, ugyanis számtalan felület létezik, mint gipszkarton, beton, mész- és cementvakolások, estrich stb.

A keverési, a száradási és terhelési időre vonatkozó utasításokat is mindig tartsuk be! A száradási idő a legtöbb ragasztó esetében 24-48 óra. Ezt követően már sok esetben fugázható, de még nem terhelhető. A kevert ragasztóanyagot a lehető leggyorsabban érdemes felhasználni, mert később a tapadási tulajdonságai gyengülnek. Amennyiben az anyag hártyásodni, bőrösödni kezd, a felületről ezt eltávolítva, új ragasztó alkalmazásával kell a rögzítést folytatnunk. A termékutasítás fontos tájékoztató, mert ez határozza meg, hogy milyen környezetben használható a készítmény, és hogy milyen hőmérséklettartományban jó hatásfokú. A legtöbb ragasztó +5 ⁰C alatt nem használható. Száradás közben közvetlen napfény, víz nem érheti.

A fenti tanácsokat érdemes figyelembe venni, mielőtt a burkolási munkálatokat megkezdenénk, hogy az eredmény ne csak szép, de tartós és ellenálló lehessen.