Építkezés téli hidegben

A január és a február tipikusan nem azok a hónapok, melyekre a serény építkezés jellemző lenne. Ha valaki, hát a civil építkező, aki magának épít vagy bővít, jellemzően nem áll neki betonozni, falazni a téli zimankóban… kivéve, ha a kényszer úgy hozza.

Ilyenkor az ember elgondolkodik azon, “hogy hisz a nagy vállalati beruházások sem állnak meg a december beköszöntével”, érzékelhető tempóban emelkednek falak, készülnek födémek, épületek nőnek ki a földből annak ellenére, hogy a hőmérő higanyszála csak ritkán hagyja el a fagypont környéki tartományokat.

Bevezetésképpen meg kell említeni, mit értünk építőipari szempontból hideg idő alatt. Eszerint nem csak a fagy tekinthető a beruházást korlátozó időjárásnak. Már egészen október közepétől április közepéig kell számolnunk a rossz idő beköszöntével, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a hőmérséklet +5 °C alá esik.

Plusz öt fok az a hőmérséklet, ami alatt régen már nem dolgoztak, ma viszont igen, de ezalatt a hőmérsékleti határ alatt 5 fokonként más és más szintű előkészületre van szükség. Ha a munkálatokat +5 és 0 °C közt kívánjuk elvégezni, jellemzően az építőanyagok előmelegítése is elég. Komolyabb előkészület szükséges 0 és -5 °C közt. Ilyenkor már a szerkezetet is védeni kell a kihűlés ellen, hiszen fennáll a fagyveszély. -5 °C és -12 °C közt pedig csak nagyon indokolt esetekben szabad nekiállni a munkának, ekkor is csak úgy, ha a szerkezetet képesek vagyunk fűteni a kihűlés ellen.

A falazás

A falazás hideg időben elsőre talán nem is tűnhet olyan komplikált feladatnak, hiszen a falazat teljes felületéhez képest a ragasztóhabarcs nem képvisel komoly mennyiséget – hihetnénk naivan. A hagyományos habarcs szerepe ennél sokkal komolyabb. Nem csak összeköti és stabilizálja az egymásra rakott falazóblokkokat, hanem ki is egyenlíti az alsóbb sorok falazóelemei által kialakult fűrészfogas felületet.

Ennek eredménye, hogy felületet kiegyenlíteni csak vastagabb habarcsréteggel fogunk tudni, mely lassabban szárad, és a falazatban hőhidat képez, hiszen a modern falazóblokk saját értékéhez képest rosszabb hőátbocsátási tényezővel bír.

Ebből következik, hogy a habarcs nedvessége a falazóelemeket is áztatja, ez is fokozza a fagykár kialakulását. Hidegben való falazás előregyártott habarcsokkal csak az előírásnak megfelelő hőmérsékleti határ betartásával ajánlott. A betonokhoz hasonló fagyásgátló és kötésgyorsító adalékok nem ajánlottak minden építőanyaghoz, így vagy a hőmérsékletre tett iránymutatásnak megfelelően falazunk, vagy pedig olyan modern technológiához folyamodunk, mint a PUR alapú ragasztóhabbal készülő csiszolt téglás falazás, aminek nagy előnye, hogy gyorsan készül kis száradási idővel.

Ez annyit jelent, hogy ez az eljárás a falazóelemekbe sem juttat felesleges vizet, így a fagykárveszély is jóval kisebb. Nem is csoda, hogy az ilyen ragasztott falazatok akár -5 °C-ig is építhetőek, feltéve, ha sem az építőanyag, sem pedig a fogadószerkezet nincs átfagyva.

A betonozás

Téli építés esetén úgy, mint a falazóhabarcsoknál, a beton más anyaggal történő kiváltása nem megoldható. A beton adalékanyag, cement és víz keverésével készül, ezt mindenki tudja. A hideg szempontjából fontos tudni, hogy a kötése során hőt termel, de ez önmagában nem védi meg a fagyástól.

Vannak olyan cementek, melyek szilárdulása magasabb hőfejlődéssel jár együtt. Hidegben ezek a cementek kerülnek előtérbe. A magasabb hozzáadott cementmennyiségnek ugyanúgy jótékony hatása lehet a hidegben való hatékonyabb szilárdulásnak.

Szükség esetén kötésgyorsító, fagyásgátló adalékokkal is dolgozhatunk. +5 °C és 0 °C közt elég, ha a tömegbetonoknál a bedolgozási hőmérsékletet +5 °C felett, vékonyabb szerkezeteknél pedig +10 °C -ra igazítjuk úgy, hogy meleg vízzel kevertetjük a betont.

Amennyiben a külső hőmérséklet tartósan fagypont alá esik, de még -5 °C -nál nincs hidegebb, egyéb intézkedésekre is szükség lehet. Ilyen a nagyobb mértékű cementhozzáadás és fagyásgátló adalék alkalmazása is. Mint minden fagypont alatt végzett építési munka esetén, itt is különösen kell ügyelni arra, hogy sem az adalékanyag, sem pedig a fogadószerkezet nem lehet fagyott. Fontos figyelni még arra is, hogy az elkészült betonfelületeket védő szigeteléssel lássuk el.

-5 °C alatt nagyon érdemes meggondolni, hogy egyáltalán belekezdjünk-e a munkába. Csak nagyon indokolt esetben érdemes ilyenkor belefogni az építésbe, hiszen már garantált, hogy a szerkezet fűtését, védősátrat, zsaluszigetelést is biztosítanunk kell, ami pedig komoly költség növekményt jelent.

De természetesen nem kötelező mindenkinek sürgetni a kivitelező mestereket, hogy a munkavégzéshez kedvezőtlen évszakban betonozzanak vagy falazzanak. Nyilván akadnak olyan munkálatok is, melyek a már elkészült falak védelmét élvező belső terekben végezhetőek: ilyen a könnyűszerkezetes belső falazás gipszkartonból, lapozások, belső burkolatok készítése, melyekhez nem szükségeltetnek extra adalékanyagok, költségnövelő kötésgyorsítók sem. Így mindenkinek egyértelművé válhat, hogy ugyan az építészetben ma már szinte minden lehetséges, de a különleges igényeknek mindig ára van!