Kémények tisztítónyílásainak beépítése, cseréje

A megbízható füstgázelvezetés alapfeltétel ahhoz, hogy a lakó- és munkakörnyezet, amelyben nap mint nap mozgunk, egészséges és biztonságos lehessen. Sajnos, a kémények üzemeltetése esetén önmagában nem elég csak az építés minőségi kivitelezése, az üzemeltetés is legalább ennyire fontos. A precíz, előírások szerinti építés mellett az üzemeltetéssel a kötelező ellenőrzés és karbantartás is együtt jár. Hogy ez megvalósíthatóvá váljon, szükség van a kémény tisztítónyílásaira.

Kéményekről

Ma a kéményépítést komoly szabályozás korlátozza. Nemcsak a kürtő mérete, a kémény falvastagsága, hanem a falazat anyaga és a kémény magassága is előírásokhoz kötött. A helyzetet bonyolítja (vagy épp egyszerűsíti), hogy akár téglából vagy előregyártott elemekből is építhetjük a kéményünket. Az egyik olcsóbb, a másikkal nehezebben lehet hibázni. De mi a helyzet a kéményajtókkal?

A tisztítónyílások

Mivel nemcsak mi magunk, hanem a kéményseprő is be fog kukkantani a kéménykürtőbe, ezért külön szabályozás érvényes a tisztítónyílások kialakítására. Nem elég csak egy nyílás, kell egy az aljára, és kell egy a kémény felső szakaszára. Az alsó nyílás nem lehet túl mélyen, és nem lehet túl magasan. A járószintnél 40 cm-rel kell magasabban elhelyezkednie, míg a felsőnek, ha a padláson van, a nem éghető padlószinttől 80-120 cm-re kell beépíteni. A felső nyílás pozícióját még nagyban meghatározza az is, hogy nem lehet a felső kitorkolláshoz képes 5 m-nél nagyobb távolságban. Ha esetleg beépített tetőtérbe esne a padlástéri tisztítónyílás, abban az esetben el is hagyhatjuk, ha a kémény vizsgálatát kívülről, a tető síkjáról biztosítani tudjuk. Ehhez azonban szükség lesz biztonságos tetőkibúvóra is, lehetőleg a kémény és a tetőgerinc közé, amelynek mérete legalább 45×55 cm-es kell legyen, és nem árt, ha tetőjárdát és hozzá való korlátot is telepítünk.

Milyen anyagból készül kéményajtó?

Korábban a legtöbb kéményajtó kvarcbetonból készült, lehetőség szerint saválló cementtel. Hogy ezek az egyébként durva felületű elemek is biztosítani tudják a füstgázok kizárását, a leggyakrabban dupla nyílással készültek. Míg a beton kéményajtók szinte kizárólag a falazott kémények esetén kerültek alkalmazásra, addig mára a szerelt kémények idejére saválló acélból készített kéményajtók terjednek jobban. Ezek szemben a betonnal nem törnek oly könnyen. A beton előnye, hogy olcsó, hátránya, hogy törékeny.

Mekkora méretekkel rendelkezik egy hagyományos ajtó?

Az, hogy mekkora legyen a tisztítónyílás, azt nagyban meghatározza a kéménykürtő átmérője is. A szerelt kémények esetén nem is kérdés, hogy mekkora legyen a nyílás, hiszen az előregyártott elemek esetén kimondottan nyíláselőkészítésre szánt alapelemeket kell beépítenünk. Amennyiben falazott kéménnyel számolunk, akkor manapság legalább (20-25/30-35cm) 21×35 cm-es méretekkel kell számolnunk.

Hogy épül be?

Falazott kémény esetén már a falazáskor megtörténhet a nyíláskeret beépítése. Ilyenkor nagyon vigyázni kell, hogy a keret ne sérüljön, és a szennyeződésektől sem árt megóvni, hiszen a későbbi takarítás mindig sokkal körülményesebb, mint az elővigyázatosság. Szerelt kémények esetén az előre kialakított tisztítónyílás-elemhez csatlakozik az acél ajtó. Amennyiben utólag építenénk be acél ajtót, ahhoz a legtöbb esetben nem csak az ajtókeret, hanem egy szerelőkeret is jár majd.

Milyen költségekkel kell számolni?

A beton előnye, hogy kedvező árú, tehát már 1000-2000 Ft-tól is könnyen beszerezhető. Ezzel szemben egy tömített, saválló acél kéményajtó a betonénál kétszer-háromszor drágább lehet. Egy esztétikusabb és tartósabb megoldás azonban mindenképpen elgondolkodtató lehet a többletköltség finanszírozására.