Az építőiparra hatalmas felelősség hárul a fenntarthatóság terén, amelynek két oka van: egyrészt jelenleg ez az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező iparág, másrészt az építőipari vállalatok felelőssége nem ér véget az építkezés befejeztével, hiszen a világ széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért a már meglévő épületek felelősek. Az újHÁZ Centrum szakértői szerint bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt években a gyártók a termékfejlesztésnél – az alkalmazott technológiától kezdve az elkészült végtermékig – kifejezetten odafigyelnek a fenntarthatóság kérdésére, és egyre több az ezt segítő folyamat, szabályozás is.
Egy „hagyományos” építkezés óriási megterhelés a környezetnek, hiszen az alapanyagok előállítása hatalmas energiát emészt fel, és még többet a szállításuk. Épp ezért az egyre nagyobb létjogosultságot szerző új, környezetbarát építőanyagoknak három elvárásnak kell megfelelniük. Fontos, hogy legyenek a felhasználási helyük közelében előállíthatók, gyártásuk során a lehető legalacsonyabb, optimális esetben nulla károsanyagot bocsássanak ki, és szempont még az újrahasznosíthatóság is.
Szigorodó szabályozás a környezet védelme érdekében
A fenti okok miatt szinte évről évre szigorodnak a szabályozások az építőanyagokra és az épületekre vonatkozóan nemzetközileg és hazánkban egyaránt. Az egyik legjobb példa erre a szigetelés, ahol minden egyes jogszabályváltoztatás alkalmával hatékonyabb szigetelést követelnek meg az új építkezéseknél. A már meglévő épületek szigetelése nem mindig tűnik egyszerűnek, pedig az energiaveszteség nagy mértében csökkenthető akár már a padlásfödém kőzetgyapottal való leterítésével. Sajnos Magyarországon az épületek 80 százaléka nincs megfelelően szigetelve, és a helyzetet az sem könnyíti, hogy a szigetelőanyagok hiánycikknek számítanak, amelyekre több hónapos a várólista.
A múlt és a jövő találkozása: a szupervályog
Napjainkban – a tervezőasztalokon és az építkezéseken egyaránt – egyre inkább előtérbe kerülnek a feledésbe merült építési technológiák. A vályog például reneszánszát éli, nem is akármilyen formában, hanem „szupervályogként”, amely ötvözi a vályog kiváló szigetelési tulajdonságait a modern tervezéssel. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vályogot magas zsákokba töltik, egymás tetejére pakolják, majd zipzárként működő szögesdrótokkal stabilizálják, végül levakolják és lefestik. Ez a kivitelezési mód egyrészt hihetetlenül olcsó, másrészt pedig a vályog alapanyagai gyakorlatilag bárhol megtalálhatók, ezért szállítás és speciális gépek sem szükségesek. A vályog egyébként egy 100 százalékban természetes úton lebomló anyag. Hátránya, hogy nagy az élőmunka igénye, ezért elsősorban a kalákás építkezéshez ajánlott, hiszen az építési költségek között az egyik legjelentősebb tétel a munkások bére.
Figyeljünk oda az építkezés/felújítás során keletkező hulladék megfelelő gyűjtésére
Magyarországon évente mintegy 100 millió tonna termelési hulladék keletkezik, amelynek közel 30 százalékát az építő- és az építőanyagipar adja. Épp ezért nem elhanyagolható kérdés az építkezés és a felújítás során képződő hulladék megfelelő gyűjtése, amelynek az előírások szerinti kezeléséért az építtető a felelős. Segítség, hogy számos cég biztosít ingyenes szolgáltatást a veszélyes hulladék elszállítására és feldolgozására.
A préselt építőelemek térhódítása
A préselt elemek elterjedése évről évre növekszik. Ez annak köszönhető, hogy préselni gyakorlatilag bármit lehet, miközben a rendelkezésre álló technológiák a legtöbb esetben a ragasztóanyagot sem igénylik. Ilyen újdonság például a nádból készült szigetelőtábla, amely egyike a legtermészetesebben előállítható szigetelésnek, másrészt elhasználódása után újrahasznosítható, például talajjavításra. A tábla szigetelési mutatói kiválóak, ezen kívül nem támadják meg a rágcsálók és a gombák sem. A termék nyomószilárdsága az Ytong-éval egyenlő, és az egész gyártási folyamat több üvegházhatású gázt nyel el, mint amennyit kibocsát, ráadásul ugyanolyan tartós anyag, mint a kőzetgyapot szigetelők. A préselt építőelemek közé tartozik az úgynevezett „Eco Brick” is, amely egy stabilizált földtégla nagyon jó szigetelési tulajdonságokkal és filléres előállítási költséggel, amely gyakorlatilag bárhol legyártható. Érdekessége, hogy a téglák lego-szerűen kapcsolódnak egymáshoz, ami tovább növeli a stabilitást.
Nagyobb tér kellene a megújuló energiáknak
Nemcsak az építkezés/felújítás közben elengedhetetlen a „zöld gondolkodás”, hiszen az sem mindegy, hogy elkészült otthonunk a későbbiekben mennyire felel meg a fenntarthatóság elveinek. Több olyan megoldás létezik a geotermikus fűtéstől kezdve a szélkerekeken át a napkollektorokig és a napelemekig, amelyek alkalmazásával csökkenthető saját ökológiai lábnyomunk. Ne riasszon el bennünket, hogy ezek a technológiák elsőre költségesnek tűnnek, mert hosszú távon megtérül a befektetésünk, miközben környezetünket is megóvjuk.
A fenntarthatóság tehát az építőipar egyik kulcskérdése, amelynek elősegítésében a vállalatoknak és az építkező/felújítani vágyó magánszemélyeknek egyaránt nélkülözhetetlen szerepe van. Érdemes figyelemmel kísérni az új termékek, illetve technológiák megjelenését, és a munkálatok megkezdése előtt szakemberek véleményét kérni a rendelkezésre álló környezetbarát lehetőségekről.
