A szobafestés alapjai

A falak újrafestésének számtalan oka van. Van, aki megunta a régi színt, az évek alatt megkopott, károsodott, beszennyeződött a felület, esetleg az adott tér kapott új funkciót, a mi ízlésünk is változhatott. Lehet, hogy új ingatlant vásároltunk, vagy épp a meglévőtől akarunk megválni. Sokan vannak abban a hitben, hogy a festés egy nagyon egyszerű dolog és bárki meg is tudja csinálni. Ez csak részben igaz, mert az egyszerű dolgoknál is fontos, hogy tudjuk, mit, mikor és hogyan tegyünk. Ellenkező esetben nem biztos, hogy spórolhatunk.

Maguknak a falaknak „telibe gurítása” a legegyszerűbb dolog. A festés legfontosabb része az előkészület, amikor a teret és a felületet készítjük elő. Ehhez pedig már több ízben is adtunk részletes leírást előző cikkeinkben, amelyeket mindenképpen tanácsos elolvasni, hogy szakszerűen tudjuk a munkát megkezdeni.

A festéshez leggyakrabban használt eszközök:

• rövidszőrű henger
• festéktálca vagy festéklehúzórács
• közepes és vékony ecset
• keverőpálca vagy keverőszár gépi keverés esetén
• maszkolószalag
• takarófólia
• rongy
• létra és toldónyél
• adott esetben hígító
• festék

A festés megkezdése előtt érdemes kipakolni vagy összepakolni, és festőfóliával a területet letakarni. A vastag fólia, bár drágább, de nem szakad ki olyan hamar és a légmozgás, huzat se mozgatja, könnyebb leteríteni. Járólap esetén nem feltétlenül szükséges a takarás. Ha bő vízzel felmosunk és mindig vizesen tartjuk az adott részt a festés alatt, a lecsöppenő festék nem köt meg, egyszerűen fel tudjuk mosni. Rossz minőségű, kopott szerszámmal nem érdemes nekiállni, mert ezek viszonylag olcsó, 1-2 alkalommal használható eszközök. A henger legyen rövidszőrű, vagy közepes szőrhosszúságú. Mindig a falfelületnek megfelelő festéket vásároljunk, kérjük szakember konkrét tanácsát. Vásároljunk megfelelő mennyiségű festéket, hogy ezzel gondunk később ne legyen. A hibákat a falon tüntessük el, gletteljünk, gitteljünk, csiszoljunk és portalanítsunk. Sokat emel a kész munkán a szép, sima falfelület, erre szánjunk elég időt. Fontos teendő a maszkolás, vagyis festőszalaggal óvjuk az összefestéstől azon tárgyakat, amiket nem akartunk vagy nem tudtunk eltávolítani, mint a villanykapcsoló, konnektor. A szilárd fal a jó fal, ami nem mállik. Szükséges lehet alapozni is, mert ez nemcsak előkészíti az adott felületet a festésre, hanem kevesebb festék is kell majd. Ügyeljünk rá, hogy az alapozó se folyjon meg, mert az a festést követően adott esetben meg is látszódhat.  Élénk színű fal átfestésénél több réteg festékkel számoljunk, amennyiben világos falat akarunk. A száradási időt várjuk ki.

Festés: a falat mindenképpen a mennyezettel kezdjük, így nem fogjuk a függőleges részeket összekenni. A díszszegélyt és a díszítést, amennyiben először tesszük fel, akkor ügyeljünk, hogy sértetlenek maradjanak, ne maszatoljuk össze őket. Amennyiben utólag, akkor viszont a helyét pontosan kell meghatározni. Főleg, ha a mennyezet és a fal eltérő színű, és a mennyezet színét akarjuk leengedni egy bizonyos magasságon lévő csíkig. Ilyen esetben pontosan és egyenesen kell dolgozni, hiszen a szegélyt úgy kell feltenni, hogy a színek találkozása a szegély alatt legyen. Egyenes szegélyvonal, „snájdolás” esetén használjunk kicsapózsinórt. A festést kezdjük a sarkoknál és a nyílászáróknál, ecsettel. Így fessük körbe a konnektorokat, kapcsolókat és egyéb, a síkból kifelé eső tárgyakat. Pont annyira, hogy hengerrel kényelmesen fel tudjuk vinni az anyagot anélkül, hogy azokat összekennénk. A radiátor csöve alatt is ekkor fessünk. Az oldalfalakon festőhengerrel dolgozzunk. Megfelelő mennyiségű festék esetén a jó henger felcuppan a falra. Ügyeljünk, hogy azon mindig csak annyi legyen, hogy ne csöpögjön. A festéket a festéklehúzón nem kinyomjuk, hanem gyors forgatás segítségével távolítjuk el a fölösleget. A hengert se mártjuk bele a vödörbe, hanem a folyadék felszínén pörgetjük meg. Az eszközt érdemes a festés előtt bevizezni és ezt követően kipörgetni a vizet belőle. Így nedvesen kezdjük a munkát. A fal közepétől felfelé indítjuk a hengert és oldalazva megyünk tovább. Ezt követően a falközép alatti részt fessük meg. A felfelé indított hengerrel megelőzhetjük, hogy a festék kicsöpögjön, megfolyjon. Ne nyomjuk rá a hengert túlságosan. Figyeljünk a fény irányára és annak megfelelően munkálkodjunk. A rétegek között se maradjon el a kihúzás, ne csak a gurítás legyen. Csak így tudunk olyan felületet készíteni, ahol a sarkok szépen fedettek lesznek. Fontos az, hogy a felületet egyenletesen eldolgozzuk. Ilyenkor a henger már ne legyen annyira festékes. Amikor már tépő, ragadó hangot ad, akkor kell újrafestékezni. Amennyiben egy helyre több anyag került, nem szabad újra festékezni, hanem fel-le, oldalirányba gurítva eldolgozzuk a meglévőt. Az eszköznek gurulnia kell, ne csúsztassuk, ne húzzuk.

Fűrészporos tapéta esetén ügyeljünk arra, hogy minél durvább a fal felülete, úgy nő a felhasználandó festék mennyisége. Ezen felül vegyük figyelembe az anyagszükséglet kiszámításánál, hogy az ablakok és az ajtók felületét nem kell beleszámolni, mert ellenkező esetben rengeteg festék megmarad. Fontos még, hogy egy kicsivel többet kalkuláljunk, gondoljunk az ablakbeugrókra is, és lehet, hogy javítani is kell.

A festés legfontosabb része az előkészület. Ez alapozza meg a festés minőségét, tartósságát. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az előkészítésen múlik, hogy mennyit kell takarítanunk. A szabályok betartásával, körültekintéssel jó munkát végezhetünk.