Áthidalók szerepe és tulajdonságaik Építkezés

Áthidalók szerepe és tulajdonságaik

2019. október 8.

Mikor az ember álmai otthonának terveit szövögeti, hajlamos megfeledkezni a legalapvetőbb tartószerkezetek tulajdonságairól. Ez azért fontos, mert ahogy a homlokzaton kialakított nyílások alapvetően meghatározzák házunk arcát, úgy a különböző áthidalások behatárolják a nyílások méretét, típusát, ezáltal megjelenését. Cikkünk azért íródott, hogy ti is tisztábban láthassátok a lehetőségeiteket.

A szépség nagyon szubjektív dolog. Mindenkinek mást jelent. A szép ház sokaknak egyet jelent egy gyönyörű bejárati ajtóval, mások a különlegest tetőszerkezetekben találják meg a gyönyört. Persze nem csak a ruha teszi a „házat”. Minden egyes jól sikerült ablakfülke, bejárati ajtó, vagy akár egy furfangos faláttörés mögött ott rejtőzik az áthidaló- vagy ha nagyon öreg az épület, akkor éppen nem.

Hova kell áthidaló és miért?

A hagyományos tégla falazat egymás felett eltolt téglasorokból épül fel, úgy, hogy egy-egy tégla legalább kettő másikra fekszik fel, őrá pedig ugyanígy több tégla terhel rá. Miután az így épített fal összeomlana, ha az alsó megtámasztásokat elkezdnénk kiszedegetni, így kell egy alátámasztás, mely az ablak feletti tégláknak megtámasztást ad, legyen szó újonnan épített falban vagy utólag kialakított ablaknyílásról. Nem csak a tégla, hanem minden kiselemes falazat esetén igaz ez, hiszen nem csak a téglafalazat készül kötésben.

Hogy volt régen?

A beton, és főleg a vasbeton ismerete előtt is létezett áthidaló az építészetben, csak épp egy nagyobb kőtömbből készült. Jól tanulmányozható pl. a görög építészetben. Később, mikor a téglaépítészet kibontakozott, az áthidalásokat téglából rakott ívekkel oldották meg. Az ívek statikai modelljét alkalmazva, kiékelve szinte olyan alacsony ívű nyílásokat is lehetett készíteni, melyről laikus nem is mondja meg, hogy nem áthidalóval készült a nyílás.

Az ipari forradalom aztán lehetővé tette az acél alkalmazását a hétköznapi építészetben is. Acélgerendák is kiválóan megfeleltek a nyílás feletti falazat alátámasztásaként. Az acél azonban nagyobb mennyiségben nem elég olcsó, és fizikai tulajdonságai (hővezetés) is kedvezőtlenek a falazat szempontjából nézve, így a XX-ik században a vasbeton átvette az uralmat e terület felett is. Így a vasbetonból készült áthidaló lett a tömegesen elterjedt napjainkra.

A súly és a kezelhetőség, és a hőtechnikai tulajdonságok azonban mindennél fontosabbnak bizonyulnak az utóbbi időben. Így törtek előre a kerámia kéreggel ellátott vasalt beton áthidalók, melyek beépítése jelentős előnyökkel jár. Részben azért, mert alacsony a folyómétersúlyuk, így kézzel mozgathatók, daru nélkül helyezhetők be. Másrészt azért, mert a kerámia falazat esetén az áthidaló kerámia kérge miatt a falazattal azonos felületet ad. Eképpen a vakolás közben és után itt is a falazattal azonos vízfelvétel jelentkezik, így az sem valószínű, hogy az áthidaló körül repedések jelenjenek meg. Az áthidalókat 2 méteres nyílásméretig középen egy helyen kell alátámasztani. Nagyobb nyílás esetén az alkalmazástechnikai utasítás szerint kell ezt megtenni. Az alátámasztásokat csak az áthidaló feletti ráfalazás vagy rábetonozás, esetleg a koszorú teljes megszilárdulása után szabad csak eltávolítani. Ez azért nagyon fontos, mert ezekkel együtt lesz teherhordó a szerkezet. Ezt úgy képzeljük el, hogy a gerendákat húzott és nyomott övre tervezik. Az áthidaló elhelyezésénél arra kell törekedni, hogy a felfekvési pontok alatt egész méretű falazóelem legyen. Az áthidalásnak minimum 12-12 cm felfekvést kell biztosítani.

Persze nem csak téglából vagy vázkerámiából készült falazatot kell nyíláskialakításkor áthidalnunk. Pórusbeton falazóelemek esetén is léteznek a falazattal hasonlatos anyagból készült áthidalók is. Az áthidaló felfekvése ebben az esetben minimum 20 cm kell legyen.

Hiába fejlődtek azonban az utóbbi időben rohamtempóban az áthidalók hőtechnikai tulajdonságai, a hőszigetelés továbbra is kritikus pontja marad ennek a területnek, hiszen ha az áthidaló külső héja meg is változott, attól a magja legtöbbször továbbra is vasbeton marad. Így az áthidalók külső síkja helyesen beépítve a falazat külső síkjától visszaugratva készül. Ide, a falazat tengelyétől nézve a külső oldalra szokták elhelyezni a hőszigetelő lapot, ahol a nyílászáró elhelyezése is várható. Mikor ez nem kivitelezhető, kerülhet a szigetelés két áthidaló közé is. Annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy ez a kivitelezés során egy kivételesen kritikus pont, aminek kialakítására nagyon oda kell figyelni.

Áthidalás a fent említetteken kívül meg lehet oldani akár fagerendával is, de ennek teherbírása nem éri el a fentebb említettek egyikét sem. Az áthidalásban rejlő lehetőségek tehát több megoldást is lehetővé tesznek számunkra, a döntő tényező pedig leginkább a fesztáv, a hőtechnikai tulajdonságok, és a falazatunk típusa lesz.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész