Burkolatok falfűtésre Építkezés

Burkolatok falfűtésre

2019. március 19.

A ma emberének élete nem mindig könnyű, hiszen gyakran tapasztalhatjuk, hogy régi problémákra adható egyszerű válasz már nem elég, mert nem felel meg a kor elvárásainak. Az ember előtt ilyenkor két út áll: vagy makacs módon befogja a fülét, és nem foglalkozik a modern dolgokkal, vagy pedig rohamtempóban információt szerez a témában. Elődeink emberemlékezet óta temperálják hideg időben lakótereiket. Szüleink idejében nem is volt nagy kérdés, miként is kell ennek történnie. De ma más szelek fújnak. Többféle lehetőségünk van épületeink fűtésére, és ez nem csak a tüzelőanyag kiválasztására vonatkozik. Már nemcsak az a kérdés, mivel fűtsünk, hanem az is, hogy mit.

Egészen modern dolog például falfűtésben gondolkodni. De belegondoltunk-e már, hogy mivel járhat a falfűtés alkalmazása, ha nem a fűtéshatékonysági szempontok alapján járjuk körbe a rendszert? Például mindegy-e, mivel burkoljuk az így készült falat?

Először is érdemes áttekinteni, milyen falfűtési megoldások léteznek. A rendszer hasonlatos a padlófűtés megoldásához, így itt is két alapvető típusról beszélhetünk. Az egyik az elektromos, a másik pedig a hidraulikus, azaz folyadék segítségével működő rendszer (habár létezik egy üreges elemekből álló alfaj is, ahol az üregekben való meleg vagy hideg levegő áramoltatásával fűtjük a felületet – ez inkább a régi idők kastélyépítészetére, a mai világban pedig az alternatívabb megoldások közé tartozik). Míg a hidraulikus és elektromos rendszerek működésében több, addig telepítésükben és a használatukból eredő hátrányok számában alig van különbség. Hogy erről magunk is meggyőződhessünk, nézzük, milyen módokon kerülhet a falfűtés beépítésre.

Telepítés szempontjából két egymástól alapvetően különböző módszert tartunk számon. Az egyik a nedves-, a másik pedig a szárazépítési típus. A nedves rendszer (ma még elérhetősége miatt) az egyszerűbb megoldás, hiszen kisebb a speciális anyagigénye. A csövek a nyers falra előre rögzített vezetősínbe/patentrendszerbe kerülnek bepattintásra, majd az egész egy vékony habarcsréteggel kerül elfedésre. Természetesen a hőtágulásból adódó feszültségek károsító hatását ellensúlyozandó érdemes speciális habarcsot használni, amely vagy acélhajas, ásványi szálas, vagy pedig szintetikus szálas erősítéssel rendelkezik. Nagy, egybefüggő felületek dilatálását sem szabad figyelmen kívül hagyni. A további burkolat/színezés feltétele a habarcs teljes kötése és kiszáradása, ami időt igényel.

Jelentős időmegtakarítással jár viszont a szárazépítési rendszer, amelynek jellegzetessége a nevéből kitalálható. Gyors munkát ígér a száradási idő lerövidülése miatt, amit a gipszkartonozáshoz hasonló előregyártott paneleknek köszönhetünk. Ezek a panelek elő vannak marva, ezekbe a kimart vályatokba kerül behelyezésre a fűtéscső. Az így előkészített panelek kerülnek rögzítésre az előre kialakított tartószerkezetre. Hasonló rendszer létezik a ma már egyre népszerűbb vályogvakolati rendszerekhez is. Ezen felül már az elektromos rendszerből is elérhető ilyen szárazépítési panel, de mivel ezek kimondottan egy célra használható termékek, áruk gyakran magas, és nehezen elérhetőek.

Mikor a fűtött falak felületét elképzeljük, hasonló elvek szerint kell gondolkodnunk, mint padlófűtés esetén. Minél vékonyabb és minél jobb hővezető burkolat az, amely a leginkább a javunkat szolgálja. Ez kicsit be is határolja a falfelület megjelenésének lehetőségeit. Magyarul a hidegburkolatok élveznek előnyt. Leginkább festett felületek előnyösek, de például vékony csempe vagy greslap is számításba jöhet. Lényeges a lap teljes felületén történő ragasztása, hiszen a légrésben megrekedt levegő (mint köztudott) a legjobb hőszigetelő. Vastagabb kőburkolatok vagy lécvázra készülő faburkolatok nem ajánlottak. Ellenben, ha valamilyen okból kifolyólag ragaszkodnánk a fához, vékonyabb, rétegelt falemez, teljes felületen való ragasztással – mint ahogy az utóbbi években a padlófűtések területén is hódít – talán alkalmazható, de erről mindig ki kell kérni a gyártó szakvéleményét is.

Mivel a falfűtéssel ellátott falfelület elé nem állíthatunk nagyméretű szekrényt és nem fúrhatunk rá polcot, az így készült felületeket, falakat mindenképpen fel kell jegyeznünk, meg kell jelölnünk. Egy meggondolatlan képelhelyezéshez szükséges szegeléssel olyan károkat okozhatunk, amelyet egykönnyen nem fogunk tudni javítani.

Az említett hátrányok ellenére mégis elgondolkodtatónak tartom akár a meglévő falak utólagos felszerelését is, hiszen a falfűtéssel megtapasztalható hőkomfort szinte semmi mással össze nem hasonlítható.