Hangszigetelő anyagok

A hosszabbodó nappalok, a természet éledezése napról napra egyre több minket körülvevő szépségre, és azok hangjára hívja fel a figyelmünket. Madárcsicsergés és a tavaszi szél suhogása a fák friss lombjával érintkezve mind egy jó Pink Floyd lemez hangjaira emlékeztetnek. Ha az ember kedvet kapna, hogy a tavaszi estéken ilyen komplex zenét hallgasson, azt csak a legnagyobb nyugalomban lehet maradéktalanul kiélvezni. A lakásunknak a nyugalom szigeteként kellene működnie... de van, hogy a zajok mégis beszűrődnek. Kérdés, hogy miért van ez, és elkerülhető-e valahogy?

A zajok azon túl, hogy a nyugalmunk megzavarására képesek, élettani zavarokat is tudnak okozni. Ennek szintje ugyan személyenként más és más lehet, de általánosságban kijelenthető, hogy a zajterhelés esetén zavarok sokfélesége léphet fel. Tartós 30-40 dB, vagy ennél nagyobb hangerejű zajok esetén alvászavarok, 40-85 dB esetén kommunikációs zavarok, 45-85 dB esetén koncentrációs zavarok, tartós 85 dB terhelés felett pedig halláskárosodás veszélye fenyeget. Ezt elviselni hosszú távon nem csak fárasztó, de egészségre ártalmas is lehet.

A hang terjedését két nagy alapvető csoport szerint különböztetjük meg. Azt, amikor fizikai behatás (ütés, rezgetés, kopogtatás) ér egy szerkezetet, majd a szerkezet azt egy távolabbi pontjáig vezeti, mely hanghatás kíséretében a távolabbi ponton hallhatóvá is válik, testhangoknak nevezzük. Ha a szomszéd szobában beszélgető emberek hangját halljuk, vagy az autók berregése hallatszik be a szobába, azaz olyan hanghatások érik el a fülünket, melyek keletkezése közben fizikailag nem érintkeznek az épületszerkezettel, mely minket körülvesz, léghangoknak nevezzük.

Hogy a hangterheléssel járó kellemetlenségeket elkerülhessük mind tervezéskor, mind pedig építkezéskor gondolnunk kell a hangszigetelésekre. Fontos tudni, hogy a hang a rideg, merev, nagy testsűrűségű szerkezetekben terjed a legjobban, így különböző építőanyagok is egymástól eltérően vezetik a hangot. Afelől azonban nincs kétség, hogy a lábazati lépéshangszigetelések megléte kivétel nélkül, minden épületben hasznos. A szerkezetben terjedő kopogóhangok gátlása mindenki érdeke. A társasházi békés egymás alatt-felett élés egyik alapfeltétele, hogy az alattunk lakó nem hallja a papucsunk kopogását, úgy ahogy mi sem a felettünk lakóét. Vasbeton födémek esetén egy pár centiméter vastagságú hanglágy anyag felel a lábazat teljes felületén beépítve. Elhelyezkedése a szerkezetben a nyers födémszerkezet, és a burkolat szerelő-aljzata közt helyezkedik el. Hogy ne csak a felületén, hanem a falszerkezettel találkozó élein se vezethesse lefelé a kopogó hangokat, az aljzat a faltól is el van tartva egy vékony szigetelőréteggel. A leggyakrabban polysztirolból készül, de más anyag is használható hozzá. (Padlófűtés esetén ez egyébként a hőtágulás miatt is beépítésre kerül). Fa födémeke esetén sem ajánlott a lépéshang elleni szigetelés elhagyása, de ilyen esetekben más szigetelési struktúrát kell használni.

A hangok terjedésének másik jellemző útja a falakon, ajtókon és egyéb szerkezeteken keresztül vezet. A léghangok olyan vékonyabb, de rideg, és merev felületeken hatolnak át, melyek a dob kifeszített membránjához hasonlóan vezetik át a hangot az egyik helyiségből a másikba. Azoknál a kétrétegű szerkezeteknél (mint pl.: gipszkarton falak) a konkrét dob-effektus is létrejön, azaz két héj közti üreg a hangok felerősítésére is képes lehet, ha a panelok közt nem került hanglágy anyag (pl.: üveggyapot paplan) beépítésre. Léghangok ellen utólagosan burkolati szinten is lehet védekezni, de ilyenkor burkolási szabadságot a hangszigetelő anyag saját felülete határozza meg, azaz nem festhetjük, burkolhatjuk kedvünkre, hisz ilyenkor hatás odavész. Ezek az utólagos panelek ugyanis leggyakrabban, ha szabad szemmel nem is mindig látszik, porózusak, lyukacsosak.

A lég és a testhangok ellen a leghatékonyabb védekezés, ha már az építéskor, a szerkezet fizikai megszakítások beiktatásával kerül kialakításra. Példaképp az ikerházak közös tűzfalát említeném, mely bár kívülről egynek látszik, valójában két rétegű, közte pedig szigetelés helyezkedik el. Amennyiben nem így készül, maradnak az utólagos megoldások, de ezekkel csak közelíthetjük az szakszerű szerkezet szigetelési értékeit. A léghangok terjedését csökkenthetjük úgy is, hogy a léghangok egy részét hanglágy hangvető ernyőkkel nyeletjük el. Ezek olyan anyagukat, és felületüket tekintve porózus szerkezetek, melyeket elérve a hanghullámok megtörnek, részben elnyelődnek, kioltódnak. Így egyszerűen kevesebb hanghullám éri el a felületet. Ma már különböző formátumú előregyártott hangvető, hangelnyelő ernyők állnak a rendelkezésünkre.

Anyagukat tekintve hangszigetelésre kiválóan alkalmasak a különböző ásványgyapot paplanok, akár kasírozott, akár pedig nyers felülettel is. Továbbá a habosított üvegszigetelések, és a lyuggatott gipszkarton lapok egyaránt gyakorta kerülnek felhasználásra ott, ahol az tér- akkusztika elsődleges szerepet játszik. Ebből talán látszik, hogy egy hangos lakásban sincs minden veszve, de igazán jól akkor járunk, ha egy olyan lakásban élhetjük csendes mindennapjainkat, ahol már a szerkezet kigondolásakor betervezték a nyugodt lakókörnyezethez szükséges technológiákat, és a szükséges minimális hangszigetelést.

Írta: Szalay Csaba – dipl. építész