Hogy tűnik el az esővíz a lapos tetőről?

A kérdésfelvetés teljesen jogos, hisz egyetlen tető sem teljesen lapos, még az sem, amit lapos tetőnek nevezünk. Bár a lapos tetőt a magyar ember nem hordozza a szívén, mégsem beszélhetünk egy elátkozott szerkezetről. A lapos tető egy kifejező építészeti forma, mely létjogosultságát az esztétikán túl praktikus érvek is alátámasztják.

De mennyire lapos is a a lapos tető? Tulajdonképpen semennyire, hisz mivel tetőről beszélünk, a csapadékot el kell tudnia vezetnie, meg kell védenie az alatta tartózkodókat a napsütéstől is, árnyékot is kell tudnia tartani. Ilyen elvárásokat csak akkor tud teljesíteni, ha leleményes mérnökök tudatosan tervezték meg, ügyes kezű kivitelezők pedig  alaposan meg is építették. A lapos tető építésnek megvannak a rejtélyes titkai.

Ha mégsem teljesen lapos a lapos tető, akkor mekkora lehet a lejtése? Mivel minden tető elsődleges védelmi vonala a vízelvezetés, ezért a lapos tetőnél is gondoskodni kell erről, de lapos tető lejtése nem nagy, csak a szakavatott szemek szúrják ki a 2-5%-os meredekséget, a többieknek ez egy sík tető marad. A hóolvadéknak és egyéb csapadékoknak ennyi lejtés viszont bőven elég, hogy lassan, de biztosan elfolyjon a tervezett irányba.

Persze természetes, hogy a víz elfolyik, de merre folyjon? Erre több lehetséges válasz is adódik. Lehet pontra, és vonalra lejtetett a rendszer, ezt az elfolyó típusa határozza meg. Érdemes megemlíteni, hogy a víz számára kialakított felületi folyókát vápának nevezzük (ugyanúgy, mint a magas tetőknél, csak ott ez optikailag is sokkal egyértelműbb a meredekebben összemetsződő tetősíkok miatt). Ezek alapján kimondhatjuk, hogy kisebb tetőfelületeknél alkalmazható ereszre lejtetés (azaz a fasíkok irányába), ugyanúgy, mint a hagyományos magas tetőknél, csak annál jóval redukáltabb lejtésszöggel. Az ilyen rendszereket az utcáról szemlélve a hagyományos ereszcsatornáról lehet megismerni. A pontra lejtetett tetőrendszereknél azonban leggyakrabban attikafal koronázza meg az épületet.

De nem mindenki tudhatja, mi is az az attikafal. Ez olyan alacsony magasságú fal, mely a tetősík fölé emelkedik. Lehetőség szerint a felső síkja burkolt (kő-, műkő lapokkal, vagy bádoggal), hogy védje a természet károsító hatásaitól. Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz a csapadékkal a tetőn, ha azt négy fallal körbevesszük?  Természetesen ilyenkor jön a képbe a pontra lejtetett elvezetés, ahol kisebb folyókákhoz vezet a víz útja. Ezek aztán lehetnek az attikafal alatt kivezetve, ahol a homlokzat síkja elé, egy folyókán át távozik a víz, de talán szerencsésebbek azok az összefolyók, melyek a tető közepére lejtetett vápák találkozásában gyűjtik a csapadékot.

Azt, hogy hány lefolyót kell betervezni, a felület nagysága határozza meg. De két lefolyónál kevesebbet akkor sem javallott beépíteni, ha a felület egyébként kicsi- hisz számolni kell az esetleges eltömődéssel is.

Az eltömődés azonban két lefolyónál is megtörténhet, épp ezért szükség lehet egy második védelmi vonalra is. Ez a második védelmi vonal pedig a vízszigetelés, ami a lapostető esetében talán mindennél fontosabb.  A lapostető kialakításánál- szemben más épületszerkezetekkel- különösen kell figyelni arra, hogy a hőszigetelés és a vízszigetelés egymáshoz illeszkedő legyen. Ha minden rendben van, egyik rendszer segíti a másik érvényesülését, ellenkező esetben el is lehetetleníthetik egymás működését.

Tőszavakban annyit érdemes elmondani a lapos tetőszigetelésről, hogy szerkezeti felépítés szempontjából megkülönböztethetünk egyenes vagy fordított rétegrendű tetőket. A két rendszer az szerkezeti rétegek felépítési sorrendjében különböznek.

A vízszigetelés anyagát tekintve  beszélhetünk bitumenes vagy műanyag szigetelésekről. Mint minden összetett rendszernél, a tetőszigetelésnél is szükség lehet kiegészítő rendszerekre. Ilyen a párakiszellőztető rendszer is, melynek fontosságát nem érdemes vitatni.

A lapos tető vízelvezetése tehát komplexebb rendszer annál, mint hogy egy hétvégén mi magunk álljunk neki a hétvégi ház tetejének, de cikkünk abban talán segítségre szolgált, hogy ha mestereket fogadunk, legyen némi rálátásunk a házunkon végzett folyamatokra.