Kerámiaburkolatok

A laikus embernek, ha kerámiáról hall, legtöbbször a nagyi féltve őrzött tányérkészlete vagy a keramikus foglalkozás ugrik be elsőre. Való igaz, a finom kidolgozású háztartási kerámiák kiemelkedő esztétikájával nehéz lenne versenyezni bármilyen építőanyagnak. Ettől függetlenül mégsem mehetünk el szó nélkül a kerámia építészeti felhasználása mellett, hisz mind a szerkezeti, mind pedig a burkolati rendszerek profitálnak a kerámia kedvező tulajdonságaiból. A kerámia legalább annyira meghatározó anyaga az építészetnek, mint a konyhai kiegészítőknek.

Kerámiaburkolatok készítése

Az agyag sokoldalúságát nem ma fedezték fel. Építészettörténet tanulmányainkból tudhatjuk, hogy évezredekkel ezelőtt is alkalmazták, és idővel egyre nagyobb mennyiségben terjedt el akár mázas, akár pedig natúr kivitelben. Nem véletlen ez, hisz a kerámia összetevői elérhetőek, és gyártása sem kíván túlontúl bonyolult eljárást. Könnyű formázni, tartós, festhető, mázazható, nem túl jó hővezető, és épp e tulajdonságaiban rejlik univerzalitása.

Építőanyagok és burkolatok

A kerámia olyan anyagot jelöl, amely nagyrészt agyagból áll, és amelyet magas hőmérsékleten kiégetnek. Az égetés hatására az agyag megszilárdul, kikeményedik, és kevésbé veszi fel a nedvességet. Ez persze nem jelenti azt, hogy kismértékben ne lenne nedvszívó. Tartósságát ezért már a korai időkben is gyakran mázas bevonattal fokozták, amely tulajdonképpen fagyállóbbá is tette a kerámiát.

A máz azonban rideg bevonatot képez, amely sérülékeny, így amint megsérül, már nem is tölti be szerepét, ráadásul meg is bonyolítja a gyártás folyamatát. Nem így a kimondottan burkolási célra fejlesztett klinkertégla, amely magasabb hőmérsékleten égetett agyagtéglát jelöl. Annyiban különbözik a hagyományos kerámiáktól, hogy a magas hőmérséklet hatására az anyag pórusai bezáródnak, és egy nagyobb szilárdságú és kisebb nedvességfelvevő képességű anyag jön létre.

Burkolatok beltérben és kültéren

A kerámia tehát egy olyan univerzális anyag, amely az építészet igazán sok területén alkalmazható. Készül belőle tégla, áthidaló, amelynek a külső héját adja, béléstest, vagy a legkülönfélébb burkolatok egyike. Akár beltérben vagy fedett teraszon is alkalmazható a terrakotta, de padlóburkolatként a korábbi évtizedekben gyakran alkalmaztak padlástéglát, amely a mai impregnálási és szigetelési technológiáknak hála akár még újra divatba jöhet. Padlóburkolatok közül a mázas kerámiát sem szabad elfelejtenünk, hisz ez nem más, mint hétköznapi nevén a csempe.

Beltéri téglafalazatok szabadon hagyása vagy újbóli szabaddá tétele is ismét fénykorát éli. A porózusabb felületek ugyan stabilizáló bevonatot igényelnek, de az eredmény a szemnek kellemes, őszinte, természetes felület. Ugyanez kültéren is megvalósítható, bár ilyenkor már érdemes a hazánkban egyébként nem túl népszerű klinkertéglák vagy klinkermozaikok után nyúlni.

Persze a kerámia felhasználása nem ér véget a padlón és a falazaton. A tetőcserép, hiába jelent meg mellette sok más anyagól készült tetőfedő anyag, máig töretlen népszerűségnek örvend. Nem is csoda ez, hiszen mázas vagy mázatlan formában még mindig az egyik legtartósabb tetőfedő anyag, amely könnyen kezelhető, és ugyancsak esztétikus felületet nyújt.

Téglakötések

Miután a homlokzati hőszigetelési elvárások miatt a kerámiahomlokzatok nagy valószínűséggel hazánkban is előtérbe kerülhetnek, érdemes kicsit foglalkozni a téglakötésekkel is, hiszen egy homlokzati téglaburkolat, legyen az előtétfalazatként kivitelezett vagy ragasztott burkolat, minden esetben csak akkor mutat hitelesen, ha egy igazi falazat képét imitálja. Említés szintjén szót kell ejtenünk a kereszt-, bekötő-, blokk-, lengyel- (vagy más néven gót-) és a flamandkötésekről is.

Zárt vagy nyílt fugás?

Az iménti sorokban említett homlokzati téglamegjelenés azonban csak zárt fugával képzelhető el, hiszen az elemek egymásra támaszkodnak. A modern technológia azonban a kerámiaburkolatokat is elérte, így már olyan nyílt fugás rendszerben is kivitelezhetővé váltak, amelyek egy fém tartószerkezetre támaszkodva/kapaszkodva akár nagyobb táblákat is képesek fogadni, és a zárt fuga sem alapfeltétele az efféle homlokzatoknak.

Mikor éri meg alkalmazni?

Bár a tartósság mindig is a kerámia előnyös tulajdonságai közé tartozott, talán csak az igazán extrém időjárási körülményeknek kitett helyeken nem ajánlható. Ilyenek a tartósan vizesedő helyek, vagy ahol kiemelkedően nagy terhelés éri a szerkezetet, burkolatot. Minden egyéb lehetőségre viszont kiválóan alkalmas a kerámia, legyen szó tartószerkezetről vagy burkolatról.