Műemlékek utólagos szigetelése

Páraknak mesés lehetőséget, másoknak pedig igazi nehézséget jelent, hogy kiderül, a ház, amiben élnek vagy megvásárolnának, műemléki védettséget élvez. Egy biztos, ilyenkor nem járhat el úgy a lakásfelújító, mint egy hétköznapi esetben, hiszen többféle szabály köti a kezét, legyen szó akár kisebb, vagy nagyobb átalakításról. Ma már a szigetelési munkálatok sem végezhetők a legegyszerűbb módon műemléképületek esetén, hiszen a szigetelés eltorzíthatja az épület arányait, ezzel könnyen belerondíthat egy védett utcaképbe, megsemmisülhet az épület példamutató jellege.

Egy műemlék épület többféle szempont szerint kaphat különböző fokozatú védettségi besorolást. Ezt mindig a műemléki bizottság állítja ki, amely szerint vagy műemléki, vagy műemlék jellegű, vagy pedig városképi jelentőségű védettséget élvez. Nem mindegy, hogy melyik fokozat alá sorolták az ingatlant, ugyanis a fogalmak különböző mértékű kötöttségekkel járnak.

Hőszigetelések

Mivel ma az energiaárak egyre inkább szorítanak minket a teljeskörű hőszigetelések irányába, szinte nincs olyan köztünk – éljen akár új vagy öreg házban -, aki még ne gondolkodott volna el a hőszigetelés fontosságáról. A leghatékonyabb mindig az, ha a tartószerkezeteket, falakat kívülről szigetelhetjük. Egy gazdag ornamentikával rendelkező, díszített homlokzat esetében azonban nem burkolhatjuk le a homlokzati díszítéseket. Polisztirol hőszigetelő habból ugyan létezik olyan stabilizált felületű homlokzati díszítőelem-rendszer, amely hitelesen adja a párkányok és az ornamensek gazdagon részletezett megjelenését, de ez inkább csak hozzáépítéseknél és klasszikus stílusú újépítéseknél alkalmazható hatékonyan. Mivel a műemlékvédelem lényege az építészeti emlékek eredeti formában, eredeti anyagból való megőrzése, ezért ezen a területen inkább a belső oldali hőszigetelések terjednek jobban. Ezeknél kimondottan fontos, hogy a szigetelés páraáteresztő képessége jobb legyen, hiszen a lakótér páratartalma komoly ingadozást képes felmutatni, amit eredetileg a falszerkezet volt hivatott kiegyenlíteni. Azonban ha belülről szigeteljük a falakat, ez a lehetőség megszűnik, kivéve, ha olyan ásványi szigetelőanyagot használunk, mint a szilikáttartalmú multipor szigetelés, vagy mint a fagyapot lapok. Lábazatok és födémek hőszigetelése nem különbözik nagyban az egyéb épületeknél megszokottakhoz képest, ugyanúgy alkalmazható a szigetelőanyagok széles palettája, mint máshol.

Ablakok

Hasonló a helyzet a nyílászárók esetében is, hiszen az öreg, műemléki védelem alatt álló épületek nem rendelkeznek szigetelt ajtókkal, ablakokkal. A palló és gerébtokos nyílászárók cseréje csak úgy mehet végbe, ha az ablakosztás az eredeti mintáját követi. Nem elég csak az osztásokat lekövetni, a szigetelt ablak tokja, keretprofilja vastagabb a régi szigeteletlen ablakokénál. Egyedileg azonban készíthető ilyen nyílászáró is, amely szigetelt üvegezéssel is rendelkezik, de az eredeti ablakok optikáját hozza. Ennél egyszerűbb megoldás az, amikor az eredeti ablakok külső szárnyai megmaradnak, vagy eredeti formában kerülnek megújításra, a szigetelési elvárásoknak pedig úgy tesznek eleget, hogy csak a belső ablakszárnyakat helyettesítik modern, többrétegű hőszigeteléssel ellátott ablakokkal. Ezzel szemben a régi ablakkeretek átalakítása (már ahol lehetséges) szigetelt üvegezésűre, vagy egyéb szigetelőprofilok behúzása nem mindig hozza a várt hatékonyságot.

Vízszigetelések

A meglévő épületegyüttes megjelenését és tartósságát a vízszigetelések minősége vagy esetleg hiánya is nagymértékben befolyásolja, ugyanis a talaj felől támadó nedvesség idővel a vakolat, rosszabb esetben a falazat tartósságát is nagymértékben csökkentheti. Ezen kívül a nedvesedő fal kizárja a sok hőszigetelőanyag beépítésének lehetőségét is. Szinte nélkülözhetetlen, ha száraz falakat szeretnénk, hogy létrejöjjön egy horizontális záróréteg a talajmenti falak alatt. A legtöbb esetben ez teljesen hiányzik. Épp ezért ezt mindenképp pótolni kell vizesedő falazatok esetén. Horizontális lezáró szigetelést utólag elektromos, falátvágásos, lemezbepréseléses/szakaszos falbontásos, vagy pedig injektálásos szigetelési módszerekkel lehet létrehozni. Lényeges, hogy a lábazati szigeteléseket is minden esetben kössük össze a falak alatti kialakított horizontális szigetelésekkel.

Érdemes fontolóra venni a fent említetteket, hiszen a műemléki épület birtoklása nem kizárólag magánügy, hiszen építészettörténeti emlékek felett rendelkezünk. Amennyiben ezekben az emlékekben kárt teszünk, úgy a történelem egy kis szeletét formáljuk át, vagy rosszabb esetben semmisítjük meg. Az örökséggel pedig érdemes óvatosan bánni.