Pincefalazó elem

Az újHÁZ palettájának igazán keresett terméke a pincefalazó blokk. Népszerűsége nem a véletlen műve, hiszen a név egy univerzális építőelemet takar, mely az építkezés több területén is kiválóan alkalmazható. De mivel feltételezhetően nem mindenki tudja pontosan, mit is takar a pincefalazó elnevezés, a következő sorokban kicsit részletesebben kifejtjük, mi is ez, hol, és milyen célra érdemes alkalmazni.

Miből készül? Egyik nagy előnye az egyszerűsége. A betongyártás nagyüzemi típusú alkalmazásával lehetőség nyílt mind finombeton, mind pedig durva, de gyors betonárú előállítására. A pincefalazó viszonylagos gyártási egyszerűségének hála gyorsan készül, és a modern gyártástechnolóigának köszönhetően a méretpontosságával sincs baj, de alapvetően egy olyan falazóanyagról beszélünk, melyek felülete durva, tehát burkolást igényel.

Ma, mikor a téglagyártás olyan fejlettségi szintet ért el, hogy egy igazán modern kerámia falazóblokkból rakott falat esetenként le sem kell utólagosan szigetelni, hiszen olyan jó hőátbocsátási arányszámmal rendelkezik, akkor ez sajnos a termék árán is megmutatkozik. Sőt különleges kötőanyagot, habarcsot, eszközöket és szaktudást is igényel. Erre a nagy hűhóra a pincék falazata esetén semmi szükség, egyszerűbb technológia is bőven megteszi. Sem a hőszigetelési előírások, sem egyéb hagyományos falakat érintő szabályok nem határoznak meg olyan szigorú feltételeket a pincefalakkal szemben, mint az élettereket határoló tartófalakkal szemben. Korlátozott elvárások esetén kiválóan megfelel a beton pincefalazó.

Méretét tekintve jól alkalmazkodik a megszokott falazati vastagságokhoz, így mind 30-as, mind pedig 38-as falazat is készíthető vele (bizonyos gyártók válaszfal méretben is kínálnak ilyet). A falazóblokk jóval magasabb, mint a hagyományos kisméretű tégla, így a falazás is gyorsabb, és gazdaságosabb vele. Az üreges szerkezetű építőelemek közé soroljuk, de nem keverendő össze a hasonló külső megjelenésű zsalukővel. Míg a zsalukő alul és felül is nyitott, addig a pincefalazó az üregeinek egyik végén zárt. Ebből adódik, hogy míg a zsalukövet kitölthetjük betonnal (javasolt), addig a pincefalazó üregei üresen maradnak. Épp ezért a falazást úgy kell végezni, hogy a lyukak lefele nézzenek. Ez bizonyos fokú hőszigetelő tulajdonsággal látja el. Szemben a zsalukővel a pincefalazó gyakran belső bordákkal is rendelkezik.

Pincefalazóval az ajánlott legmagasabb falazat 3 méteres lehet, e felett statikai számítások elvégeztetése javallott. Mivel biztos sokakban felmerül, hogy miért ne lehetne ezt a gazdaságos építőelemet lakóházak falazásához is alkalmazni, elárulhatom, hogy ez nem kizárt, de a korlátozott szigetelési tulajdonsága miatt olyan vastag szigeteléssel kellen ellátni, mely nem feltétlen gazdaságos, de ami biztos, így olyan vastag falazat jönne létre, mellyel nehéz esztétikusan tervezni, építeni.

Ami a pincefalazóblokkal való falazást illeti, itt is minden az egyszerűség jegyében zajlik. Hagyományos magasabb szilárdságú M5-ös habarcsba kell fektetni, melynek az átlagos vastagsága 1-1,5cm kell legyen. Az elemek hagyományos téglakötéssel falazandók.

Fontos megjegyezni, hogy nem csak a vízszintes téglacsatlakozásokat, hanem a függőleges csatlakozási felületeket is ki kell tölteni habarccsal, mellyel jelentősen különbözik a nut-féderes kerámia falazóblokkoktól. Nem ejtettünk még szót a sorváltáshoz szükséges fél vagy negyed elemekről. Mivel törni, vágni az egész elemeket önmagában elég nehéz lenne, ezért a teljes blokkok némelyike (minden raklapon van ilyen) előre be van „vágva”. A gyárilag kialakított vályat mentén könnyebben és szebben lehet az építéshelyszínen méretre alakítani a falazóelemet.

Bár a fenti sorok azt sugallhatják, hogy egy igazán univerzális falazóelemmel van dolgunk, ami részben igaz is, de ne feledjük, hogy az így készült falazatba nem fogunk tudni szeget verni, szigetelési tulajdonságai pedig korlátozottak. Ennek ellenére egy ár-érték arányos alternatíva lehet sok falazóanyaggal szemben olyan falazatoknál, melyeket szigorú hőszigetelési előírások alól mentesülnek.

Írta: Szalay Csaba dipl. építész