Vasbeton, vagy csak beton?

A beton története hosszú időkre nyúlik vissza, nem is hinnénk, hogy már a rómaiak is alkalmaztak a mai betonhoz hasonló építőanyagot. Az építészetben jártasak hiába gondolnak rá úgy, mint a „folyékony kő” megtestesítője, az emberek gondolatvilágában máig egy egészségtelen, kellemetlen építőanyagként szerepel, amit nehéz átalakítani, elbontani, és a beton falak közt folytatott életet gyakran a rabsággal teszik egyenlővé. Bár van pár valóban megszokandó tulajdonsága, mégis kijelenthető, hogy ma az építészet beton nélkül szinte elképzelhetetlen lenne. Legalábbis nem abban a formában, ahogy azt ma ismerjük. Sokan talán nem is tudják hány helyen található beton, vasbeton egy épület falain belül.

Ha van benne, mit keres a vas a betonban, talán nem elég erős önmagában?

Bizonyos szempontból a hétköznapi beton, amely különböző szemcsenagyságú kavicsszemekből és kötőanyagból, cementből áll, komoly terhelést képes elviselni, amennyiben ez a terhelés a felületén egyenletesen oszlik el. Abban az esetben azonban, ha terhelés pontszerűen támadja a felületet, a beton rideg szerkezete nem képes elosztani a terheket. Épp ezért találták ki a vasbetont, ahol a szerkezet „csontváza” az acélszerkezet, az izomzata pedig maga a betontömeg.

Hol fordulhat elő egy épületen belül vasbeton?

A válasz egyszerű: tulajdonképpen bárhol. Beton házalap, esetenként falak, áthidalók, lépcsők, födémek, koszorú, vagy akár a tető alakját formázó koporsófödém is készülhet betonból. Hogy könnyebben megértsük a beton szerepét, át kell vennünk néhány alapvető tulajdonságát.

Az egyik legnagyobb előnye, hogy:

• jól alakítható, formába önthető. Akár az építkezésen is könnyen előállítható, de aki nem szeret betont keverni, az örülhet annak, hogy
• könnyen szállítható, gyorsan köt, nagy szilárdságot ér el. Emellett sokan azért szeretik, mert
• kopásálló, tehát burkolatként is bevethető. Aki nem szereti a nyers felületeket, annak nagy öröm, hogy
• jól burkolható. De a beton szerepe akkor értékelődött fel igazán, amikor kiderült, milyen jól terhelhető. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy
• könnyen és gyorsan építhető, nem meglepetés, hogy az utóbbi száz évben népszerűsége csak nőtt és nőtt. Bizonyos szerkezeteknél nem elhanyagolható, hogy
• nedvességre kevésbé érzékeny. Közismert negatív tulajdonságain túl talán csak az a legnagyobb hibája, hogy
• húzóerők hatására rosszul reagál, reped, törik. Márpedig nyomásra a tégla és a fa is jól teljesít, de húzásra már kevésbé. A betonnak viszont megvan az az előnye, hogy mi alakítjuk a keverés első pillanatától. Az acél jól tűri a húzást, az emberi elme pedig rájött, hogy lehet e két anyag együttműködését a legelőnyösebb módon megvalósítani.

Így született meg a vasbeton, amit elsősorban olyan fokozott terhelésű helyeken alkalmaznak, ahol a szerkezetben húzóerő is fellép. Ilyen például egy erkélylemez, amely tulajdonképpen „csüng” az épület oldalán. Miután a betont kiválóan lehet méretezni mind húzó-, mind pedig nyomóerőkre, és tulajdonságaiban állandóságot mutat, nehezen öregszik, ezért szinte bárhol alkalmazható a fával és a téglával szemben. Az épület lapjaitól a falakon át a tetőig bezárólag a legváltozatosabb helyeken bukkanhatunk rá.

Kell-e félni tőle?

Sokan hiszik, hogy a vasbeton az ördögtől való. Nem így van. Ma, amikor a hő- és vízszigetelések komplexitása miatt az épületszerkezetek bővítése, átalakítása amúgy is többszintű mérnöki feladat, kevésbé kell a használatból eredő hátrányoktól, mint inkább magától az anyag tönkremenetelétől tartani. Ezt pedig egyrészt a rossz kivitelezés, másrészt az időjárás hatásainak tudható be.

Hogy és mikor kerül a vas a betonba? Hogy lesz tartós a vasbeton?

A betonvasat, legyen az szálvas, szerelt koszorú vagy acélháló, a beton zsaluszerkezetébe kerül a betonozás előtt elhelyezésre. A vasakat mindig úgy kell távtartókkal a zsaluzat alján elhelyezni, hogy a vasat magát minden oldalról befedje a beton. A betonszerelés azonban nem gyerekjáték, komoly fizikai munka. A vasbeton lényege, hogy a vas a rugalmasságot adja a betonnak, a beton pedig a korrózióvédelemről gondoskodik. Ez az együttműködés azonban nem jön létre, ha a beton nem elég tömör, légrészecskék maradnak a szerkezetben. Ezt elkerülendő a vasat stabilan kell elhelyezni, olyannyira stabilan, hogy a beton tömörítését is el kell viselnie, anélkül, hogy jelentősen elmozdulna. A tömörítést csömöszöléssel vagy vibrálással lehet elérni, ez utóbbi már profi módszer.

Milyen fontos dolgokra kell figyelni vasbeton szerkezet készítésekor?

Ha a betonacél jól méretezett, a beton pedig kellően tömörített, akkor a betonszerkezet tartóssága garantált. Kivéve, ha olyan szereket is használunk, amelyek valamely összetevőt károsítják. Még a rendszerváltás előttről több olyan eset is ismert volt, ahol a betonadalékként használt kötésgyorsító a betonvas fokozott korróziójához vezetett, és a szerkezet idő előtt elgyengült. Épp ezért, ha ilyen különleges igényeink támadnának (hogy a beton kötését gyorsítani, vagy lassítani szeretnénk) mindenképp érdeklődjünk utána, nehogy a végén megjárjuk.

Talán ennyiből is kitűnik, hogy a betonoktól, ezen belül a vasbetonoktól igazán nem kell félni, csak gondolatilag kell átállni az anyag adta lehetőségekre, hogy a beton által nyújtott előnyöket maradéktalanul ki tudjuk élvezni.