Zsaluzni, betonozni és szigetelni egyidőben? Lehetséges?

Aki építkezik, szinte biztos, hogy szereti az újat, és az újszerű dolgokat. Hisz, ha az ember folyton megelégedne a már meglevővel, mindenki csak öreg, vagy felújított házakban lakna, így semmi sem segítené az építőipar fejlődését, ezzel a motiváció is kiveszne az emberből, hogy valami érdekesebbet, jobbat, modernebbet építsenek.

Ugyanakkor az építőipar már kitermelte azokat az anyagokat, és technológiákat, melyek az esetek többségében bárkit kiszolgálnak, de mindig adódhatnak olyan különleges helyzetek, mikor a régen bevált módszerek már nem működnek. Az ilyen kivételes alkalmakra kidolgozott módszerek nem ritkán az innováció alappilléreivé válhatnak.

Bár a bennmaradó zsalus építkezés még nem váltotta meg az építészetet, a rendszer mindenképp érdemes arra, hogy a következő sorokban foglalkozzunk vele kicsit. Lássuk, miről is van szó, hátha még nekünk is jól jöhet egyszer az efféle építés ismerete!

A beton az építkezések megkerülhetetlen anyaga már évtizedek, évszázadok óta. A folyékony kőként is nevezett anyag nem csak gerendák és áthidalók alapanyaga lehet. A kivitelezés gyorsasága, és a nagy terhelhetősége már régen ismert, ezért az alapozástól a falazáson át akár tetőfödémek, de még hagyományos hajlásszöggel rendelkező magastetők (koporsófödém) készítésére is alkalmas. Egyetlen hátránya a hőszigetelés szempontjából kedvezőtlen jó hővezető képessége, melyen hőszigeteléssel segíthetünk. Mivel az utólagos hőszigetelés a beton a kizsaluzástól számított szilárdulásáig, száradásáig nem lehetséges, hosszabb technológiai szünet beiktatása szükségeltetik. Hogy csak felületesen elemezzük: 1. Meg kell építeni a zsalut; 2. Vasalat szerelése után betonozni kell; 3. Szilárdulás után el kell bontani a zsalut, el is kell szállítani; 4. Várni kell a száradásra; 5. Csak ezután lehet szigetelni. > magyarul hosszú munkára, és sok kiegészítő feladatra, magas költségekre számíthatunk.
A bennmaradó zsalu tulajdonképpen megoldást jelent mindegyik problémára. De lássuk csak, mi is az a bennmaradó zsalu!

Betonból az ember kétféleképpen építkezhet. Vagy iparilag előregyártott elemeket épít össze, vagy pedig építéshelyszínen kerül az előre elkészített formába, zsaluba betöltésre a beton. A zsalu eredetileg egy építőipari eszköz (-tár), többnyire fából, mely a beton formájának meghatározásáért felel, tartást ad neki szilárdulásig, majd ezután leszerelésre kerül. A zsaluk szerelése egy külön szakma, hiszen pl. egy bonyolult lépcsőt helyesen kivitelezni sem gyerekjáték. A zsaluszerelésnek épp ezért nem csak az anyagi, hanem az időbeli vonzata is jelentős. Fifikás mérnökök azonban kitalálták, hogy nyílik lehetőség anyag, idő, és energia megspórolására. Nem lenne szükség mobil zsaluzatra, melyet nem is kellene az építkezésről elszállítani, így nem csak a pénztárcánkat, a környezetünket is jobban kímélnénk.

A bennmaradó zsalu nyilván akkor lesz igazán érdekes megoldás, ha két legyet is üthetünk vele egy csapásra. Az egyik a hőszigetelés. A szigetelésgyártás fejlődése mára lehetővé teszi, hogy már nem a falat szigeteljük, hanem egyenesen a szigetelést tölthetjük fel falazóanyaggal. Bár ez utóbbi mondat furcsán hangozhat, de épp ez a bennmaradó zsaluk előnye. Lényeg, hogy a szigetelőanyagból olyan szerkezet készül gyárilag, mely 4 oldalról zárt, de felülről lefelé átengedi a betont. Felületén lego-szerű kapcsolódási pontok biztosítják az elemek stabil egymáshoz kapcsolódását. Nem más ez, mint egy üreges szerkezetű falazóelem, melyet könnyű szerelni, szállítani.

Gondolhatnánk, hogy a bennmaradó zsalus szerkezetek gyengesége, hogy csak falakhoz alkalmazható. Ez nem így van, hiszen- bár nem olyan egyszerűen, mint a falaknál- födémekhez, vagy ferde tetősíkok kialakításához is alkalmazható az idevágó rendszer. Nyilván ez annak éri meg leginkább, aki hőszigetelt födémet, és magastetőt szeretne. A födémek és magastetők kialakítása csak részben lehetséges kizárólag a bennmaradó zsaluval, hiszen ezek gyámolítására, ideiglenes megtámasztására – a falazattal ellentétben – itt szüksége van. Kötés után ez természetesen eltávolítható. Tehát a falazás egyszerűbb, a többi szerkezet építése pedig nem nehezebb ezzel a rendszerrel.

A zsaluelemek anyaga leginkább polisztirol, mely kiválóan szigetel. Léteznek más anyagból is bennmaradó zsalus építőelemek, de ritkábbak. Az ebből készült üregszerkezetbe kerül beszerelésre a vasbeton, vagy maga a koszorú. A nagy betonigény miatt leginkább betonmixerből betonpumpával betöltött betonra van szükség, tehát nem egy házilagos módszerekkel könnyen végezhető feladat.

Mindesetre akinek sokat számít a kivitelezés idejének rövidülése, és aki családi ház építéséhez sem tartja elképzelhetetlennek a beton nagyobb mennyiségű felhasználását, annak legalább megfontolás erejéig mindenképpen javasolnám ezt a rendszert is.

Írta: Szalay Csaba dipl. építész