A csapadékvíz gyűjtésének lehetőségei

Hazánkban évente átlagosan 550 mm csapadék esik, amit érdemes gyűjteni és hasznosítani a kertünkben, hiszen ez a mennyiség nem egyenletesen oszlik el az év során. Emellett a növényeink vízigénye sem igazodik az időjárás aktuális szeszélyeihez. Családi házaknál, nyaralóknál mindenképp praktikus tehát gyűjteni és később felhasználni az esővizet.

A nyári szárazságok és aszályok alkalmával esőért fohászkodunk, amikor pedig nagyobb mennyiség esik, hajlamosak vagyunk morgolódni a sáros, latyakos idő miatt. Abban biztosan mindenki egyetért, hogy a csapadékmentes időszakokban bizony nagyon jól jön az esős napokon elraktározott csapadékvíz, amelyet ilyenkor öntözésre használhatunk, így spórolva a vezetékes vízzel.

Az iparosodás okozta környezetszennyezés miatt, fogyasztási céllal nem ajánlatos esővizet gyűjteni, de mosásra, öntözésre, tavak feltöltésére, vagy időszakosan fürdésre, WC öblítésére nyugodtan használhatjuk.

Nézzük, milyen megoldások léteznek az esővíz gyűjtésére!

A legegyszerűbb megoldás, ha kihelyezünk egy nagyobb szájú edényt az esőzésben. A gyűjtött mennyiség azonban így nem lesz túl jelentős, ahhoz hatékonyabb módszert kell választanunk. Egy jól megtervezett, komplett gyűjtőrendszer kiépítésével nem csak a víz gyűjtésének és tárolásának hatékony megoldását valósíthatjuk meg, de optimális lehetőséget teremthetünk az így összegyűjtött víz könnyű célba juttatására is.

A föld alatt és felette egyaránt elhelyezhetjük a gyűjtőtartályokat. Utóbbinak a hátránya az, hogy jelentős területet veszítünk miatta a kertünkből, és megjelenésük sem illeszkedik igazán esztétikusan a természetes környezetbe. A környezeti hatások (napfény, UV, sugárzás, hideg, meleg, jégeső) pedig alapos kárt tehetnek ezekben a tartályokban az évek során. Hozzáférés szempontjából viszont könnyebb dolgunk van vele, mint a földfelszín alatti darabokkal, hiszen a tartály szabadon áll és tisztítani is egyszerűbb. Ha pedig megfelelő magasságba tudjuk telepíteni, nem feltétlenül szükséges szivattyú sem a benne lévő víz kinyerésére.

A föld alatti tartályok esetén úgy kell terveznünk, hogy a rajta elhelyezkedő föld tömegét és a felette áthaladó személyek vagy közlekedési eszközök súlyát egyaránt elviselje sérülés nélkül. Ha nem akarjuk téliesíteni is, akkor a fagyhatár alá kell elhelyeznünk. Természetesen ennek a módozatnak a kivitelezése nagyobb költséget és komolyabb munkát igényel, annál is inkább, mert ezekbe a föld alatti gyűjtőtartályokba kizárólag szűrt vizet javasolt beengedni, a szűrők ellenőrzése és tisztítása pedig rendszeresen visszatérő feladat.

Anyagukat tekintve készülhetnek ezek a tartályok műanyagból, vagy fémből, ami jellemzően acélt vagy a drágább alumíniumot jelenti, amely sokkal jobban ellenáll a korróziónak.

Legegyszerűbben a tetőereszhez érdemes csatlakoztatni a gyűjtőtartályt, oly módon, hogy már a csatornában elhelyezünk egy szűrőt, amely megakadályozza, hogy kisebb faágak, levelek kerüljenek bele. Apróbb szennyeződések persze így is belejutnak majd, amelyeket az időszakos tisztítás során rendszeresen el kell távolítanunk. Ezt követően akár több szűrőt is elhelyezhetünk, a szivattyúzás előtt érdemes megszűrni a vizet, a szivattyú épségének megőrzése érdekében.

Fontos követelmény, hogy jól záródjon a tartályunk, és napsugarakkal ne érintkezzen, hiszen ennek hatására gyorsan elszaporodnak benne az algák. Megfelelő túlfolyó nyílást is terveznünk kell, hiszen a csapadékvíz gyűjtése és felhasználása nem egyidejű. Föld alatti tartály esetében dréncsővel szikkaszthatjuk el a felesleges vizet, amelyet jó, ha a nagyobb vízigényű növények és fák felé irányítunk. Vigyázzunk rá, hogy az épületünk alá soha ne vezessük be!

A csapadék felhasználása természeti erőforrásaink védelme miatt is nagyon fontos! Az életadó víz nagy, sőt egyre nagyobb érték. Becsüljük meg!