Minden, amit tudni akartál a burkolásról

A burkolat a ház egyik legfontosabb építőeleme: a padló- és falburkolatok megadják az adott helyiség, így a lakás alaphangulatát is. Feladatuk, hogy tökéletesen illeszkedjenek a tér, a szoba funkciójához, ahová lerakják őket. Lerakásuknál többféle lehetőség is létezik (hagyományos háló, diagonál stb.), melyeket ízlés szerint variálhatunk. A burkolattípusokból kétféle típust különböztethetünk meg: a hideg- és a melegburkolatot.

Mi a különbség köztük, és mi az, amire figyeljünk, ha egy helyiséget saját magunk újítunk fel? A cikkből mindez kiderül, sőt: még a leggyakoribb hibalehetőségekről is átfogó képet kaphatunk!

Hideg- és melegburkolat: mi a különbség?

Találkozhatunk kültéri és beltéri burkolással is, ám a burkolattípusok nemcsak hely, hanem anyag szerint is elkülönülnek. Beszélhetünk hidegburkolásról, illetve melegburkolásról. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

A hideg burkolóanyagok a külső hatásokkal szemben ellenállóbbak, keményebbek. Leggyakoribb fajtái:

• a csempék,
• a járólapok,
• az üvegcsempék,
• a téglaburkolatok,
• a márvány,
• a gránit,
• a mészkő és a természetes kövek.

Hőérzete miatt azokban a helyiségekben a legajánlottabb, ahol csak időszakosan tartózkodunk, esetleg közlekedünk (fürdőszoba, folyosó, előszoba, konyha).

Burkolat katalógusunkat IDE KATTINTVA megtekintheted.

A melegburkoláshoz használt alapanyagok pedig, nevükhöz híven meleg, lágyabb anyagok, melyek sokoldalúan bedolgozhatóak.

Két csoportjukat különböztethetjük meg. Az egyik csoport a rugalmas burkolatoké:

• ide tartozik például a linóleum, a pvc és a padlószőnyeg is.

A másik csoportot a faburkolatok alkotják:

• a parketták (hagyományos, lamella vagy szalag), a parafa, a laminált- és hajópadlók.

Melegburkolatot általában azokban a terekben szokás használni, ahol az időnk jelentősebb részét töltjük – például a szobákban vagy a nappaliban.

A legfontosabb különbség a hideg- és melegburkolatok között az anyagukban áll: a hidegburkolatok anyaga általában valamilyen kőzet, míg a melegburkolatoké fa, vagy valamilyen rugalmasabb anyag. Ezáltal a melegebb anyagú burkolatok – bár sokkal kényelmesebb érzetet biztosítanak – kevésbé ellenállóak a páratartalommal és az egyéb, környezeti hatásokkal szemben. E tulajdonságai miatt például a laminált padló például nagyszerű választás egy gyerekszobába, könnyű deformálódása miatt azonban egy a sok takarítást igénylő, vizesebb helyiségbe már kevésbé. Konyhába vagy fürdőszobába ezért érdemes egy tartósabb hidegburkolatot választani.

Mi alapján válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb burkolóanyagot?

A burkolatokat leggyakrabban kétféleképpen csoportosíthatjuk: rendeltetésük (hová építik be őket – pl. padozat-, mennyezet- és falburkolatok –, milyen igénybevételnek vannak kitéve) és anyaguk szerint. Matériájuk szerint pedig az anyag fizikai jellemzői (lágy, kemény, rugalmas stb.) és fajtája alapján (kerámia, kő, műanyag) tudjuk megkülönböztetni őket, melyek szerint a fentiekben már elkülönítettük a meleg- illetve hidegburkolatokat.

Hidegburkolat tervezésénél a következő fizikai jellemzőkről beszélhetünk:

• természetes kőburkolatokról (pl. mészkő, márvány, gránit) vagy műlapokról (agglomerát, gres lapok, mázas gres lapok, kerámiamozaik, mázas vörös vagy fehér kerámialapok, terrakotta lapok, üvegmozaik)
• a lapok kopásállósága (ennek mértékét szemrevételezéssel, vagy a PEI I-IV csoportosítás szerint állapíthatjuk meg)
• fagyállósága (hazánkban a lapok vízfelvételének 3 térfogatszázalék alattinak kell lenniük; természetes köveknél ez az arány 5%)
• csúszásállósága (R-skála, 9-12-ig)
• lapvastagság
• színszórás (V1-V4)

Amire figyeljünk mindegyiknél: a hőtágulás miatt hagyjunk a lapok között fugát, kalibrált lapok esetében ún. minimál fugát (kb. 1 mm-eset); fagyálló lapokhoz csakis fagyálló, flexibilis fugázóhoz pedig flexibilis ragasztót vásároljunk!

Melegburkolatoknál az anyagok két csoportba oszthatóak: a faburkolatok és a rugalmas anyagú burkolatok csoportjába, melyek legfőbb jellemzői az alábbiak:

Faburkolatok:

• parketták:
• 1. hagyományos, csaphornyos – 15-20 évig kitart, csapokkal rögzítik;
• 2. lamella: 10-15 évig tart ki, újralakkozással akár +5 évig is kitolható
• parafa: nagyszerű hő- és hangszigetelő, élettartama minden más anyagét felülmúlja; ám hazánkban még új, kevésbé elterjedt technika.

Rugalmas anyagok:

• PVC-burkolatok: műanyagból készül; hosszú élettartam
• linóleum: természetes anyagokból (lenolaj, gyanta, jutaszövet); hosszú élettartam
• gumiburkolatok
• szőnyegek

Amire még figyeljünk náluk: a felpúposodásra, illetve a parketták újralakkozására időről időre.

A burkolás menete: hogyan vágjunk bele?

1. Mit jelent, és miért olyan fontos a burkolattervezés?

A burkolattervezés az összes, burkolni kívánt felület tervrajzon történő ábrázolása és összehangolása a többi tervvel (elektronikai, kőműves, a gépész), valamint mindezek tudatában a burkolóanyagok kiválasztása. Azért fontos, mert a valóságban az elsőre apróságnak tűnő dolgok is nagy problémát okozhatnak, legyen szó akár a néhány centis burkolatcsíkról a fürdőszobasarokban, vagy a WC-tengelyhez képest “elcsúszott” fugáról. Az utólagos javításuk pedig költséges.

2. Milyen teendőket érdemes elvégezni burkolás előtt?

Ami a legfontosabb a burkolás előtt, az az alapozás. Ha ez a lépés kimarad, akkor az egyenetlen felület vagy az azon maradt, szemmel akár nem is látható por miatt nem fog megfelelően megtapadni rajta a burkolóragasztó, így munkánk sikertelen lesz.

Az alapozáshoz használhatunk ecsetet (lehetőleg nagyméretűt vagy meszelőt), nagyobb, ún. teddy hengert. A ragasztót pedig beltéri burkolat esetén a burkolólap fizikai tulajdonságainak, anyagának és felhasználási területének megfelelően, míg kültéri burkolatnál a különböző természeti hatásokat (napsütés, szél, eső stb.) figyelembe véve válasszuk ki.

A felület előkészítéséhez először portalanítjuk az adott felületet, majd megvizsgáljuk, hogy egyenletes-e az oldalfal vagy aljzat, amelyre helyezzük majd a burkolatot. Ha nem, akkor szükséges kiegyenlíteni a felületet. Oldalfal esetében ezt vakolással vagy gletteléssel tehetjük meg, míg aljzat esetében aljzatkiegyenlítéssel.

Amire figyeljünk, ha a csempét szeretnénk csempére helyezni: kenjük le burkolás előtt a ragasztani kívánt felületet tapadóhíddal, aztán öntsük ki 1-2 rétegnyi, önterülős aljazkiegyenlítővel. Vizesblokkok vagy teraszok esetében pedig ezután következhet a vízszigetelés a kenhető szigetelőanyaggal, melyet glettvassal vagy festőhengerrel hordjunk fel.

3. A burkolat kivitelezése

A burkolat felragasztásához szükségünk lesz támpontokra. Ha ehhez nincs mintánk, akkor egy pontos, vízszintes vonalra, amihez igazítjuk (oldalfal esetében). A ragasztót fogazott glettvassal vigyük fel a burkolandó felületre – az alábbiak figyelembevételével:

• alapfelület szabályossága: a lapok beágyazódása beltérben legyen minimum 65%-os. Kültérben legalább 90%-os legyen, minimum 2%-os lejtéssel
• burkolási technika kiválasztása: egyoldalas vagy kétoldalas (utóbbit akkor alkalmazzuk, ha tömören szeretnénk ragasztani)
• lapformátum:
• 30x30 cm-nél nagyobb lapoknál, kültéri felületeknél, padló-és falfűtésnél kenjük meg ragasztóval a burkolólapok mindkét oldalát (az üregmentes ragasztás és a jobb felfekvés érdekében)
• próbaragasztás: ha nem ismerjük annyira a burkolólapokat
• ragasztó típusa
• a felhasználandó anyag további jellemzői

Miután mindezt megnéztük, a frissen bekevert ragasztóhabarcsot két rétegben felhordjuk az előkészített alapfelületre: először vékony kontaktrétegben, majd másodjára megdöntjük a fogazott glettvasat (45-60°-ban) és a még nedves konktaktrétegre egyenletesen felvisszük.

Figyeljünk arra, hogy a ragasztós éleket, fugákat egyből megtisztítsuk nedves szivaccsal, továbbá arra, nehogy bőrösödni kezdjen a ragasztó! Ha ez mégis megtörténne, szedjük vissza a már felhordott habarcsot és tegyünk fel belőle egy új réteget! Tartós pedig úgy marad a ragasztó, ha megfelelő, hézagmentes az alátámasztása.

4. Utolsó simítások

A fugázás, azaz a tömítés, hézagkitöltés csak a csemperagasztó száradás után kezdhető meg. Ha a ragasztómaradványokat eltávolítottuk a csempék/járólapok közül, portalanítsunk, majd keverjük be a fugaanyagot a kellő mennyiségű vízzel, a keverőgéppel. Keverés után pedig dolgozzuk be fugázó gumival a fugarésbe, hézagmentesen. Az előírt száradási idő után mossuk le a felületet tiszta vízzel, és védjük még minimum 24 órán át a mechanikai terheléstől. Vegyszeresen megtisztítani a felületet, illetve a padlófűtést beindítani pedig leghamarabb egy hét múlva fogjuk tudni.

A fugázó anyagokat is aszerint válasszuk ki, milyen felületen szeretnénk használni őket. Ahol például sarkok vagy élek találhatóak, semmiképp se alkalmazzunk cementkötésű fugázót, mert kipotyoghat; helyette használjunk rugalmasabb sziloplasztot vagy speciális, hasonló színű szaniter szilikont.

Leggyakoribb hibák burkolás során

Végül pedig a leggyakoribb burkolási hibákról – és ezek elkerüléséről – egy kis összefoglaló:

1. Túl sok vagy túl kevés az anyag a csemperakáshoz: kerüljük el úgy, hogy pontosan megtervezzük, mekkora felületet szeretnénk beburkolni!
2. Rossz ragasztóválasztás: ennek oka abban keresendő, hogy nem mértük fel gondosan a kiválasztott anyagok (pl. a járólap és annak ragasztója) összeillőségét. Hogy ezt elkerülhessük, konzultáljunk szakemberrel, de ha már megtörtént a baj (hamar feljött a járólap/üresen kopog), akkor sajnos muszáj lesz újraragasztanunk az egész felületet.
3. A csempék nem illeszkednek megfelelően a falakhoz: ez megint csak tervezési hiba, amit úgy kerülhetünk el, ha felmérjük a vágások helyét, illetve az egész burkolandó felületet.
4. Vízszigetelés: a legnagyobb problémát az jelentheti, ha nincs vízszigetelés, vagy nem megfelelő, és elázik vagy maga a fürdőszoba, vagy a mellette/alatta lévő helyiségek. Ezen nem érdemes spórolni, így érdemes beletennünk kezdésből a megfelelő energia- és munkamennyiséget, hogy ne utólag kelljen!
5. Teraszburkolat felfagyása: az oka ennek az, hogy a tapadáskor keletkező ragasztás nem bírja el a hőingadozásokat – tehát vagy a ragasztókiválasztás, vagy a burkolástechnika, esetleg az üreges ragasztás lehet a probléma. Erre a legjobb megoldás az üregmentes ragasztás és a felületek rendszeres átvizsgálása.
6. Teraszbeázás: ha bejut a víz a teraszburkolat alá, akkor javítani a hibát csak utólagosan, kültérre való vízszigeteléssel tudjuk. Megelőzni viszont úgy, hogy a beton kettőzött rétegei közé már megelőzőleg kialakítunk egy vízszigetelő réteget.
7. Régi burkolatra újat rakunk: nem szerencsés, mert hiába érezzük azt, hogy első látásra megfelelő a régi állapota, ez csalóka lehet – sima, új felületet csakis úgy hozhatunk létre, ha az előző burkolatot ragasztóstul, mindenestül felszedjük, majd aljzatkiegyenlítőt használunk. A csempe jobb tapadása, ragadása érdekében a ragasztóhabarcsot és az agyagot fogas simítóval húzzuk el. Sok munka, de a későbbi javításokat: mindkét burkolat felszedését csak így lehet elkerülni.

A fentiekből is láthatjuk, hogy a burkolás egy igen összetett munka, számtalan hibalehetőséggel. Ez azonban ne riasszon el minket attól, hogy bele merjünk vágni! Egy jól előkészített burkolattervvel, valamint a fenti tanácsok megfogadásával olyan otthonunk lehet, amelyről mindig is álmodtunk.

Weboldalunkon mindent bemutatunk, ami egy lakás vagy ház felújításához, burkolásához, kertrendezéséhez kellhet. A termékek menüpont alatt megtalálhatók a burkolás során szóba jöhető anyagok, az egyéb segítségnyújtás lehetőségei pedig a szolgáltatások címszó alatt tekinthetők meg. Kérje munkatársaink szaktanácsát további kérdések esetén!